„Mekkora volt az átlaghőmérséklet, és milyen volt a levegő összetétele 100, 200, vagy akár 1 000 000 éve?”


Mint ismert a levegő fő összetevői a nitrogén és az oxigén, csekély mennyiségben pedig ún. üvegházhatású gázokat is találunk benne. Ezek közé tartozik például a széndioxid és a metán. Az üvegházhatású gázok fontos szerepet töltenek be bolygónk életében, hiszen biztosítják számunkra, hogy megfelelő hőmérséklet alakuljon ki az élethez. Nélkülük körülbelül 33 Celsius fokkal lenne hidegebb a Föld átlaghőmérséklete – ami cseppet sem tűnik kellemesnek!

Ahhoz, hogy Földünk levegőjének több évszázados összetételét, hőmérsékletét vizsgálni tudjuk, olyan fizikai jelenséget kell találnunk, ami hőmérsékletfüggő, és aminek nyomait akár több százezer év távlatából is megtaláljuk.

Az egyik ilyen lehet például a gleccserek nyomainak tanulmányozása, illetve az antarktiszi jégtakaró vizsgálata. Ez utóbbiból vett furómagminták légzárványainak széngáz és metántartalma, valamint a különféle oxigénizotópok aránya alapján a kutatók több évszázadra visszamenőleg képesek felvázolni kontinensünk klímáját. Ha még régebbi folyamatokra vagyunk kíváncsiak, akkor tengeri üledéket célszerű vizsgálni.

Az elmúlt ezer év

A „közelmúltat” tekintve ismert, hogy a XVII. század elejétől több mint 200 éven át Európa klímája különösen hideg volt, ezért ezt a kort „kis jégkorszaknak” is nevezik. A globális átlaghőmérséklet ekkor 0,5-1 Celsius fokkal lehetetett alacsonyabb, mint most. A lehűlést egyes kutatók a fokozott vulkáni aktivitással, mások a Nap tevékenységével hozzák összefüggésbe.


A jégmagminták alapján tudjuk, hogy a kis jégkorszak alatt visszaesett a légköri széndioxid mennyisége. 1750 óta azonban napjainkra 31 százalékkal növekedett, és ennek a növekedésnek a háromnegyede az elmúlt húsz évre esett, ami az elmúlt 420 ezer évben a legnagyobb növekedés.

Az elmúlt 15 ezer év

A középkori meleg időszak és az azt követő kis jégkorszak hosszabb időtávon vizsgálva igencsak kicsi kilengésnek bizonyul. Jelenlegi meleg korunk, a Holocén interglaciális, körülbelül tízezer évvel ezelőtt kezdődött. A Holocén maximum idején egyes régiókban körülbelül egy Celsius fokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint a mostani globális átlaghőmérséklet.


Az elmúlt 150 ezer év

A Holocént megelőző interglaciális periódus, az Eemian körülbelül 130 ezer éve köszöntött be. A Föld egyes régióiban a hőmérséklet 1-2 Celsius fokkal is meghaladta a Holocén maximumokat. Az utolsó jégkorszak körülbelül 120 ezer évvel ezelőtt kezdődött, csúcsán, 15-23 ezer évvel ezelőtt a jégtakaró az északi szélesség 40 fokáig is leért.


A jégkorszak idején az üvegházhatású gázok légköri mennyisége drámaian lecsökkent, míg a Holocén és az Eemian interglaciális időszakok alatt ismét az 1750-es évek, azaz ipari forradalom kezdete körüli szinten voltak.

Az elmúlt egymillió év

A jégkorszakok és a melegebb interglaciális időszakok váltogatták egymást. A geológiai vizsgálatok szerint 500 000 és 1 millió év között 2-3 jégkorszak lehetett, ám meglepő módon a kutatások úgy vélik, hogy egymillió évnél régebben egy sem.


Az elmúlt százmillió év

A kutatások szerint az elmúlt 2-200 millió évben bolygónk átlaghőmérséklete folyamatosan melegebb volt, mint most, néha akár 6-8 Celsius fokkal is. Különösen meleg volt 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok korában, és még 55 millió évvel ezelőtt is óriási fák nőttek az Északi-sarkkör mentén, ahol ma már csak tundrát találunk.