"Miért van az, hogy egyszer egy ütés is okozhat rákot, máskor pedig évek telnek bele, hogy kialakuljon a betegség?"
Daganatok úgy alakulnak ki, hogy a szervezetben egy-két meghibásodott működésű sejt keletkezik, és ezek kritikátlanul szaporodni kezdenek. Egészséges emberben is naponta jönnek létre ilyen sejtek, azonban az immunrendszer felismeri és elpusztítja ezeket. Akkor alakul ki betegség, ha ez a felismerés és/vagy pusztítás nem jön létre az immunrendszer legyengült állapota, hibás működése vagy a túlontúl tömeges ráksejtképződés miatt.
A sejtekben vannak úgynevezett protoonkogén, azaz rákkeltő gének valamint tumorszupresszor, a daganat ellen védelmet nyújtó gének. Ezek meghibásodása áll a sejtburjánzás hátterében. E meghibásodások lehetnek öröklöttek, genetikailag meghatározottak, a hiba forrása lehet külső, illetve örökölhető a hajlam is a külső károsító ingerekre létrejövő génhibára.
Külső károsító ingerek a különböző ionizáló és elektromágneses sugárzások túlontúl nagy dózisban vagy túl hosszú távon; egyes vegyszerek, mérgek. A táplálkozás is felelős lehet a betegségért: a túlzott zsírfogyasztás az emlő, vastag- és végbél daganatainak, a füstölt, pácolt húsok és halfélék mértéktelen bevitele a gyomorrák kialakulásának kedvez.
Mechanikai hatás
A dohányzás a tüdőben elsősorban mechanikai irritáció révén, a húgyhólyagban pedig vérbe felszívódó karcinogén alkotóelemei révén vezet rosszindulatú sejtburjánzáshoz. Az alkoholnál is megfigyelhető ez a kettősség.
Az ütések, dörzsölések és egyéb erőbehatások terén megoszlanak a vélemények. Vannak olyan szakemberek, akik határozottan kijelentik, hogy ütés nem okoz rákot, míg mások lehetségesnek tartják, hogy – bár ritkán – ez is szerepet játszhat a daganatok kialakulásában.
Elég gyakori azonban, hogy egy már régebb óta növekvő tumor válik egy ütés, esés, stb. hatására felismerhetővé, hiszen az addig nem fájdalmas vagy alig sajgó daganat a trauma hatására fájni kezd. Ezt a betegek néha úgy értelmezik, hogy az ütés váltotta ki a betegséget, holott csak a figyelmet irányította rá.
Daganatok nem alakulnak ki egyik pillanatról a másikra. Minden tumorsejttípus más-más sebességgel osztódik, így az egyes daganatoknak eltérő a növekedési üteme. A növekedés exponenciális, hiszen sejtkettőződés történik minden alkalommal. Egy daganatnak ahhoz, hogy panaszokat okozzon vagy egyéb módon felismerhetővé váljon, legalább néhány milliméteres-egy centiméteres nagyságot el kell érnie. A károsító hatás és a daganat észrevétele között így hónapok-évek telhetnek el.
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!