Hétezer év történelme a száguldó autók mellett - NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG

Az M3-as autópálya polgári lehajtójánál létesített M3 Archeopark a térség hétezer éves múltját mutatja be a látogatóknak. Sőt, annál többet is: néprajzi elemekkel színesítve érzékelteti, hogy a történelem nem csupán egy színes tabló, hanem számtalan szállal kapcsolódik a jelenhez is.

„Az volt az elképzelésünk kiindulópontja, hogy régészeti parkot létesítsünk az érdeklődőknek, bemutassuk a térség történelmét, ám mindezt ne a megszokott módon tegyük” - mondta el a National Geographic Online-nak a park ötletgazdája, Raczky Pál régészprofesszor. Az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója szerint vétek lett volna azt a gazdag régészeti emlékanyagot nem bemutatni a nagyközönségnek, amely a térségben az autópálya-építés előkészítése közben került elő.

Öt hektár történelem

Az M3-as autópálya és a 35-ös út találkozásánál lévő öt hektáros, háromszög alakú terület régészeti parkká nyilvánításáról még 2002-2003 folyamán született döntés, majd a tervezés és kivitelezés több lépcsős munkálatai nyomán, néhány hónapja nyitotta meg a kapuit az M3 Archeopark. Az eredeti elképzeléstől, vagyis a régészeti parktól messzire jutott a megvalósulás: egyszerre kínálnak régészetet, néprajzot, környezetvédelmi ismereteket, továbbá a szabad idő eltöltésének nívós lehetőségét is a látogatóknak.

A térség legrégebbi korszakát bemutató építmény egy Kr. e. 5000-4500 közötti lakóház. „Természetesen nem eredeti, azonban ugyanolyan alapokra épült, mint amiket Polgár-Csőszhalmon az ezredfordulón tártunk fel” - kalauzol Raczky professzor az épület felé. „Furcsák egyébként az ilyen rekonstrukciók: mi régészek olykor évtizedeken át keresünk és találunk ilyen leleteket, azonban amikor felépült, engem is megleptek a méretei. Más tudni, hogy mekkora és más látni teljes valójában.”

A ház oldalfalai 180 centi magasra futnak fel, míg a tető magassága a nyeregnél meghaladja a négy métert. A patiscsfalat az eredeti technikával építették, és a csőszhalmi nyomok alapján készült annak bekarcolt és festett díszítése is.

„Hetvenkilenc ilyen épület maradványait tártuk fel, de becslésem szerint kétszáz egyidejű házból állhatott a település” - magyarázza Raczky Pál. „Egy ilyen falunak komoly gondot okozhatott a felépítése, hiszen csak mocsári tölgyet használtak a fafajták közül.”

Az újkőkori épület berendezése teljes: a két helyiség közül a külsőben kemence látható - itt éltek az asszonyok -, míg a belső szoba a férfiak birodalma volt. Kőeszközök, szigonyok, korsók, kosarak sorakoznak a fal mellett, száradó növények függnek a gerendán. „Még a kutatót is meglepheti ez a sokszínűség” - teszi hozzá a régész. „Nyugat-Európában vannak jó példák az ilyen bemutatásokra, azonban Magyarországon ez az első.”

Autópálya vezet a kunhalomba

Az archeoparkban kialakítottak egy kunhalmot is - az Alföldön található sok száz, ám ma már alig látható halmok mintájára. A halom mélye azonban nem temetkezést, hanem kiállítóhelyet rejt: itt folytatódik a térségben talált leletek bemutatása és egyúttal érzékelteti az útépítés fontosságát is, hiszen autóút-imitáció vezet le a föld alá.

„A parkban a főépítész Szél Gabriella segítségével igyekeztünk bemutatni mindazt a történetiséget, amely a térséget hét évezreden át jellemezte” - mondta a régészprofesszor. „Így kerülhet egymás mellé az újkőkori ház, a római őrtorony, a Csörsz-árok, valamint a környékről és a Felső-Tisza vidékéről származó paraszti porták. Ezek együttes látványa rádöbbenheti az acheopark vendégeit, hogy a történelem itt él a napjainkban, hiszen a körülöttünk lévő épített környezet a folyamatos változás eredménye. Így a régészetből a néprajz vezet át a jelenbe.”

Bemutató-helyből egyébként nincs hiány a parkban. A konferencia-központot a jurták stílusában építették, és a nagy köré nyolc kisebb jurtát is emeltek. Ezekben külön-külön fejezetenként, önálló enteriőrökben mutatják be a térség életmód-történetének egy-egy szeletét.

A park egy ponton - szó szerint - kapcsolódik a környezetvédelemhez is. A 35-ös út felett fedett fahíd vezet át a Hortobágyi Nemzeti Park területére. „Ez is egy hiteles építészeti emlékcsoportot idéz fel, az eredeti változatok Erdélyben voltak megtalálhatók a XX. század elejéig” – mutatja Raczky Pál. „A későbbiekben így bővíthetők a park lehetőségei, hiszen a túloldalon épülhet újabb játszótér, és kialakítható akár mini-állatkert is.”

A park öt hektáros területén a történelmi rekonstrukciókon kívül halastó, színpad, nyílt színi kemence és állatpark is várja az érdeklődőket. Az üzemeltetők, azaz a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat reményei szerint nem csak családok számára adhat egész napos látnivalót az M3 Archeopark, de céges rendezvények, baráti összejövetelek helyszíne is lehet.

Régészek az útépítők előtt

Több mint egy évtizede jelentős - bár csak ideiglenes - változáson ment át a magyar régészet. Míg korábban a ritka tervásatások adtak munkát a szakma számára, a nagyberuházásoknak hála, mindennapi gyakorlattá lett a leletmentés, amikor az út-, vagy éppen bevásárlóközpont-építők előtt meglehetős gyorsasággal kell az érintett területtel végezni.

A korábban megszokott néhány tíz négyzetméter területű aprólékos munka helyett olykor hetek alatt kell több hektár leletanyagát összegyűjteni és rögzíteni az információkat. Az ilyen régészeti robbanást a nyugat-európai országok már korábban - a hatvanas, hetvenes években - megélték, így segítenek a tapasztalataik: a nagyberuházások korszakát a békésebb, tudományos munkát inkább támogató korszak váltotta fel - vélhetően nem lesz ez másként néhány év múlva Magyarországon sem.

A mostani igények ugyan a szakembereknek más tempót diktálnak, azonban tény: a törvényi szabályozásnak hála soha ennyi pénz nem forgott a régészetben. Gyakran a leletek tárolása is gondot okoz, a feldolgozásuk pedig vélhetően a jövő nemzedékek feladata lesz. A beruházók azonban fedezik a költségeket, így mind gyakoribb, hogy a kötelező feladataikon túl akár könyvek megjelentetését tárlatok összeállítását is segítik az építkezésekhez kapcsolódóan megtalált tárgyi emlékekből.

Szöveg és fotó: Beregi-Nagy Edit