Guatemala. Mit is tudunk erről az egzotikus, közép-amerikai országról? A kávétermesztés egyik fellegvára? A működő tűzhányók hazája? Az egykori maya birodalom központja? Igen! És mindezek mellett egy csodálatosan változatos és gazdag esőerdő otthona.

A peténi síkság valaha a maya civilizáció gazdag veteményeskertje volt. Az esőerdőket több ezer éve kivágták, helyén utakat és szántóföldeket alakítottak ki, házakat és templomokat építettek. Az indián birodalmak rejtélyes bukása után a terület ismét beerdősült és titokzatos romvárosok, bőgőmajmok és ritka orchideák, broméliák otthonává vált.

A guatemalai-mexikói határ közelében, az áthatolhatatlan dzsungel mélyén ma nagy a nyüzsgés. Amerikai régészek úgy tartják, hogy az El miradornak nevezett hely ősi templomai monumentálisabbak az egyiptomi fáraókénál. Az ásatások háromezer évvel ezelőtt virágzó kultúrát tártak fel. A régészeti munka a szúnyogoktól hemzsegő, de lenyűgöző erdő mélyén folyik, ahova csak a legkalandvágyóbb, legedzettebb turisták vetődnek el.

Az ország középső részén elterülő hegyvidéken családi tanyagazdaságok élnek az erdőtől elhódított hegyoldalakon. A hegytetőkön mindennap párába burkolózó érintetlen őserdő, vagyis köderdő őrzi felfedezésre váró, csodálatos növényi kincseit. (A hegyi esőerdőket hívjuk köderdőnek, ahol a csapadék inkább köd, semmint eső formájában jelentkezik).

Méteres broméliák tölcsérei nyílnak a földön, piros virágú, apróbb társaik pompáznak a fák törzsén. Az apró virágú, illatos orchideák a fák 30-40 méterre törő lombkoronájában a nemesítők álmai.

Ezt a botanikai paradicsomot látogatta meg az ELTE diákjainak kis csoportja, és vizsgálta az erdő tápanyag ellátottságát a fák ágai közül is mintákat gyűjtve, ahová hegymászó kötelek és karabinerek segítségével jutottak el.

Fotó és szöveg: Fodor Ferenc

Guatemala: Az esőerdő kincsei



Fotó: Fodor Ferenc
© National Geographic Online

		1/11
		1/11
A köderdőben a fák törzsén és ágain labdányi broméliák nőnek, virágoznak. Tápanyagaikat a levegőből és a törzsön végigszivárgó csapadékból nyerik, a fát magát nem károsítják.