Mivel a hagyományos úton nem sikerült megfelelő vakcinát előállítani a HIV-fertőzés ellen, a kutatók kerülőúttal próbálkoztak. Az állatkísérletek szerint nem is sikertelenül.
Úgy tűnik, sikeres az új megközelítés az AIDS vírusa ellen. Miután az emberi szervezet természetes immunrendszerét működésbe hozó vakcina kifejlesztésével a tudósok a HIV esetében kudarcot vallottak, kerülőutat választottak: az izomsejtekbe egy olyan gént juttattak be, amely a sejteket a HIV-vírus ellen védő antitestek termelésére készteti.
Philip R. Johnson
Miután az új módszert egereken sikeresen tesztelték, majmoknál, makákóknál is kipróbálták. Az amerikai kutatók állatkísérleteinek eredményeiről a Nature Medicine szakfolyóirat online kiadásában tudósítottak.
Philip R. Johnson a Pennsylvaniai Egyetem orvosprofesszora és philadelphiai kutatócsoportja eredményesnek találta a majomkísérleteket: a kilenc kezelt főemlős mindegyike védett lett, míg a hat kezeletlen makákó közül valamennyi megfertőződött. A biztató eredmények ellenére Johnson kiemelte, hogy az állatkísérletek sikerétől még hosszú út áll előttünk az embernél is sikeresen használható módszer kidolgozásáig.
A fertőzéseket megelőző védőoltások az emberi szervezet természetes immunválaszán alapulnak, amely során antitestek termelődnek és később „felismerik" a támadó ágenst. Ez a megközelítés a HIV-vírus ellen azonban úgy tűnik, nem működik. Johnson és kollégái ezért egy olyan fehérjével próbálkoztak, amelyről azt gondolták, hogy „leszereli" a vírust.
Human immunodeficiency virus (HIV)
Az immunoadezin elnevezésű, antitestszerű fehérje képződését kódoló DNS-szakaszt egy szállítóvírus segítségével juttatták be az állatok izomsejtjeibe. A védő hatású fehérjét ezután már az izomsejtek termelték. Az eljárást a sikeres egérkísérletek után kilenc majomnál tesztelték, egy hat majomból álló kontrollcsoport mellett.
A kezelést követően egy hónappal a kilenc majmot kapcsolatba hozták a vírus majmoknál előforduló változatával, a SIV-vel. Az AIDS-betegség egyetlen immunizált majomnál sem fejlődött ki, és a fertőzöttség enyhe jeleit is csak három példánynál regisztrálták. A védő antitestek szintje még egy év elteltével is magas volt az immunizált majmok vérében, míg ez alatt a hat tagú kontrollcsoportból négy állat már elpusztult.
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!
Korábbi számok
