A korábban alkalmazott módszer helyett új eljárással, biztonságosabban megjósolható, hogy a melanoma malignum milyen valószínűséggel ad áttétet más szervekbe.


A melanoma malignum a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok 3 százalékát teszi ki, és a bőrrákok közül a legveszedelmesebb. Ennek oka az, hogy nagyon gyorsan áttétet képez a májban, az agyban és a tüdőben, és ezek az áttétek halálhoz vezetnek. Magyarországon évente mintegy 1300-an betegednek meg melanomában, így ez a nyolcadik leggyakoribb rosszindulatú daganatos kórkép.

Mivel a kezelés alapvető célja az áttétek kialakulásának megakadályozása, rendkívül fontos annak megállapítása, hogy milyen eséllyel terjed a daganat a többi szervbe. A melanoma malignum esetében mind a mai napig a tumor bőrfelszíntől mért vastagsága alapján állapítják meg az áttétképzési hajlamot, ez azonban csak az esetek 40 százalékában fedi a valóságot.

A brit Frenchay Kórház és Bristol Egyetem kutatói a daganat közelében elhelyezkedő nyirokerek sűrűségét mérve arra a következtetésre jutottak, hogy minél több nyirokér helyezkedik el a tumor közelében, annál nagyobb a valószínűsége valamilyen szervi áttét kialakulásának. Ez igen logikusnak tűnik, hiszen a rosszindulatú daganatos sejtek a nyirokereken belül közlekednek, azokon keresztül jutnak el a májba, agyba vagy tüdőbe.

Úgy tűnik, a nyirokérhálózat vizsgálata megbízhatóbban előrejelzi a daganat terjedési készségét, így a jövőben e módszer segítségével ki lehet szűrni az áttét kialakulására különösen veszélyeztetett betegeket.