Bemutatkozott a nagynyilvánosság előtt a világ első három klónozott öszvére. Az öszvérmásolás révén a kutatók olyan betegségek gyógyításához kaptak inspirációt, mint a prosztatarák vagy a cukorbetegség.


Idaho Gem, Utah Pioneer és Idaho Star – nem, nem lóversenyen vagyunk, a fenti nevekre a világ első három klónozott öszvérre hallgat. Az egymillió dolláros program keretében létrehozott három állat vasárnap a világ legnagyobb tudományos konferenciáján (az American Association for the Advancement of Science szövetség éves találkozójának) mutatkoztak be a nyilvánosság előtt.

Az első klónozott öszvérek

Az első a sorban Idaho Gem. A 2003 május 4-én született állat nemcsak hogy az első klónozott öszvér, a lófélék családjának is első klónállata, valamint a természetesen nem szaporodó állatok közül is az első klónozott.

Az öszvér lókancától és szamárcsődörtől származó állat, kitűnő teherhordó, óriási munkabírású, kisigényű, és nagyon szívós. Rendszerint steril, nem képes szaporodni.

Utah Pioneer és Idaho Star 2003 júniusában és júliusában követte Gem-et: mindhárom klónozásához ugyanabból a 45 napos öszvér magzatból vettek sejteket.

A kísérlet vezetője, Gordon Woods, az idahoi egyetem kutatója idén lovak klónozására készül. A kutatócsoport saját bevallása szerint számos megkeresést kapott versenylovak „másolására”.

Az öszvérklónozás pozitív járuléka

Az idahoi egyetem kutatói a klónozás mellett természetesen emberi betegségek gyógyításával is foglalkoznak.

A kutatásvezető szerint az öszvérklónozás sikerének legfontosabb feltétele az volt, hogy a sejtek kálciumkoncentációját kritikus szintre emeljék. A kálcium ugyanis vezető szerepet játszik a sejtaktivitás szabályozásában.

Ezt a tudást az amerikai kutatók most a cukorbetegség és prosztatarák gyógyításban is fel kívánják használni. Az embrionális sejtek gyors osztódása párhuzamba állítható a rákos sejtek osztódásával.

Mindkét típusú sejtosztódást elsősorban a sejten belüli kálciumkoncentráció befolyásolja. Így prosztatarák vagy cukorbetegség kezelése során jótékony hatással járhat a sejtek abnormálisan magas kálciumkoncentrációjának csökkentése. Ehhez azonban azt kell megtalálni, hogy milyen vegyületek szabályozzák az emberi sejt kálciumszintjét.

Összehasonlításképpen: ember esetében a rák halandósági rátája 24 százalék, lovaknál csupán 8 százalék. A prosztatarák a férfiak esetében az egyik leggyakoribb rákforma, lovaknál egyáltalán nem jellemző. Woods szerint ez mindenképpen összefügghet az ember és a ló sejtjeinek különböző kálciumszintjével.

Öszvér-versenypályára kerülhet az egyik klónállat

Ebben a kutatásban azonban az öszvérek már nem játszanak további szerepet. Woods szerint az ő feladatuk annak bizonyítása volt, hogy a kálcium kulcsfontosságú az embrionális sejtek működése szempontjából.

Az öszvérek egyelőre állandó megfigyelés alatt állnak, később pedig elképzelhető, hogy valamelyikük az USA egyik öszvér-versenypályán mutathatja meg tudását, a projekt finaszírozásában ugyanis szenvedélyes öszvérhajtók is részt vettek.