Relatíve nagyméretű agyuk miatt van szükség a csecsemők egészséges fejlődéséhez vastag zsírrétegre– állítja két portugál antropológus. Elméletük magyarázatot adhat arra is, hogy az összes faj közül miért az emberi újszülött a legkövérebb.


A szülők előszeretettel gyönyörködnek gömbölyű csecsemőjük bájos hurkáiban. Ám a csecsemő hájrétege nem csupán a szülők elbűvölését szolgálja, ennél fontosabb feladata, hogy a gyerek agyfejlődéséhez nélkülözhetetlen energiaforrásként funkcionáljon. Az idegsejtek korai fejlődési szakaszukban ugyanis óriási energiát emésztenek fel– állítja két portugál antropológus az American Journal of Human Biology című szaklapban.

A leghájasabb újszülött

Az embergyermek minden faj közül a leghájasabb újszülött. A csecsemők négyszer hájasabbak, mint azt normálisan hosszúságukhoz viszonyítva elvárható lenne.

A babák kövérebbek, mint a vízben élő emlősök utódjai, és körülbelül olyan hájasak, mint a sarki területeken élő állatok kölykei.

A sarkvidéken illetve a vízben élő emlősöknél a zsírréteg a hidegtől óvja a kicsinyeket. Ám hogy az embergyerek miért ilyen kövér, nos, ez az evolúciós rejtély eddig megoldatlan volt.

A két portugál antropológus szerint a bébiháj kialakulása volt annak a feltétele, hogy az emberi agy teljesítménye fokozatosan növekedjen.

Az agyméret és a hájréteg kapcsolata

A kutatók vizsgálatuk során ezer újszülöttnél mérték le a bébiháj mennyiségét, valamint a fejméretet. A kutatók kapcsolatot találtak a két adat között: minél nagyobb volt egy csecsemő fejmérete, annál hurkásabb volt.

A gyermek első három évében az agyfejlődés óriási energiáit emészti fel. Már az anyai testben óriási zsírtartalék áll a csecsemő rendelkezésére, valamint az anya további energiákat is mozgósít számára, így a gyermek a fejlődéséhez szükséges energiák egy része mindenképpen biztosított.