NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG
Korábbi számok
További különszámok


Korábbi számok

Képgaléria
Háttérképek
Képernyővédők



Mozarttal könnyebb a tanulás, javul a memória

Újabb kutatás igazolta, hogy Mozart zenéjének hatására javul a tanulási készség és a memória. A korábbi eredményeket most molekuláris szintű bizonyítékokkal is alátámasztották, és azt is igazolták, hogy más zene nem vált ki hasonló hatást.


A Mozart-hatást először 1993-ban írta le Fran Rauscher, a Wisconsin Oshkosh Egyetem idegtudósa. Munkatársaival együtt akkor vizsgálatot végzett, mely során azok a diákok, akik 10 percen keresztül hallgattak részletet Mozart D dúr szonáta két zongorára című művéből, jobban teljesítettek egy térbeli logikát igénylő teszten, mint azok, akik kortárs zenét hallgatak, vagy nem részesültek zenei stimulációban.

Ez az eredmény megmozgatta a közvélemény fantáziáját, – a cikk megjelenése után eladási rekordot döntöttek Mozart lemezei –, a tudományos világ azonban igen szkeptikusan fogadta. Sokan úgy vélték, egyszerűen csak arról van szó, hogy a vizsgálat alanyai jobb kedvre derültek a zenehallgatás során, vagy inspirálta őket Mozart zenei zsenije. Egy tanulmány szerint Mozart zenéjének ritmusa összhangban van az emberi agy ritmusával, és ez magyarázhatja stimuláló hatását.

Zenerajongó patkányok

A közelmúltban Rauscher és Hong Hua Li, a kaliforniai Stanford Egyetem genetikusa patkányokon is megvizsgálta Mozart zenéjének hatását, és azt tapasztalták, hogy az állatok is jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken a szonáta meghallgatását követően.

Ezekben a patkányokban megnövekedett a BDNF nevű idegi növekedési faktor, a CREB nevű tanulással és memóriával összefüggő vegyület és a szinapszin I nevű szinaptikus növekedési fehérje mennyisége a kontroll csoportot alkotó állatokhoz képest, melyek Mozart helyett fehér zajt hallgattak.

A szakma továbbra is szkeptikus, azonban Rauscher és Li már klinikai vizsgálatban is igazolta Mozart előnyös hatását. A szonáta meghallgatását követően Alzheimer-kóros betegek jobb eredményeket értek el térbeli és szociális feladatok végrehajtásában, mint annak előtte. Epilepsziás betegeknél pedig csökkent a rohamokkal járó agyi elektromos aktivitás Mozart hatására, míg más zenék nem váltottak ki hasonló hatást.

A kutatópáros további vizsgálatokat tervez különböző idegrendszeri betegségekben szenvedő illetve agysérült emberek bevonásával, valamint alaposan kívánják elemezni más zeneművek serkentő, gyógyító hatásait is.

Bíró Zsuzsa



2004. április 26.
[ Nyomtatható cikk ]
Vissza a főoldalra >>
Vissza a rovat cikkekhez >>








Kereső
 




National Geographic könyvek 25 % engedménnyel!


Tekintse meg könyveinket, amelyek most
25 % ENGEDÉNNYEL KAPHATÓK!
folytatom

Kutató Diákok Mozgalma


A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
folytatom





Puzzle játék a Magazin képeiből!


A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
folytatás >>

Önök küldték


Ebben a rovatban olvasóink fényképfelvételeit mutatjuk be. Ez itt az Ön fotójának a helye. Küldjön képet!
folytatás >>

Blogfigyelő


Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!
folytatás >>




NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG

Sanoma Budapest Zrt.
Minden jog fenntartva!

Médiaajánlat |  Impresszum |  Kezdőlapnak!