Egy amerikai tudós felújítani készül az Atlantisz utáni kutatást. Szerinte a rejtélyes és mítoszokkal övezett, elsüllyedt „kontinens” Ciprus környékén merült a tenger mélyére.


Robert Sarmast úgy véli, kutatásai Ciprust hamarosan a tudományos világ középpontjává emelik. A Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő sziget szerinte nem más, mint az egykor elsüllyedt Atlantisz nevű sziget csúcsa, a rejtélyes kontinens többi része pedig 1600 méterrel a tengerszint alatt fekszik.

Sarmast kutatásait mélytengeri térképekre és Platón leírásaira alapozza. Szerinte Ciprustól keletre volt az a fennsík, amelyre Platón utalt. Sarmast ezt a helyet, ahol eltűnt a rejtélyes „kontinens”, most megtalálni véli. Az amerikai tudós szerint a helyszín 112 kilométerre keletre található a ciprusi partoktól. Ez a pont 50 Platón-utalással esik egybe.


Az, hogy a legtöbb kutató szerint Atlantisz csupán kitaláció – nos, ez Sarmastot láthatóan nem idegesíti. Végülis a régészeti szakemberek Tróját is csak legendának tartották – hangsúlyozza az amerikai –, egészen addig, amíg Schliemann ki nem ásta a mitológiából ismert ókori várost. Ugyanez volt a helyzet szerinte Babilónnal is korábban.

Ugyanakkor a Spiegel Online szerint Platón két dialógusa, a Timaiosz és a Kritiasz arra utal, hogy a Kr. e. IV. században élt filozófus inkább Gibraltár környékén sejtette Atlantiszt.

A geofizikai mérések szerint a Földközi-tengerben aligha történt olyan földmozgás, amely megfelelne a legendákban leírt történéseknek, miszerint egyetlen nap alatt elsüllyedt volna egy „kontinensnyi méretű sziget”. Ugyanakkor a minószi időkben a Krétát sújtó természeti katasztrófák megfelelhettek e leírásoknak, de Krétát sújtó szökőár nem pusztította el teljesen a szigetet.

Hogy végül sikerrel jár-e Sarmast, az mindezek után kissé kétséges. Annyi bizonyos, hogy a média kíváncsiságát igyekszik kihasználni az amerikai, aki pénteken kezdi meg expedícióját Ciprus közelében.