Egy csésze kávénak reggelente lehet élénkítő hatása, ám a koffein gátolhatja is rövidtávú memóriánkat. Kávéfogyasztók körében ugyanis gyakoribb a „nyelvemen van, de mégsem jut eszembe a szó” jelenség.


Brit kutatók vizsgálata szerint elképzelhető, hogy a koffein oly módon fokozza éberségünket, hogy közben más agyi pályákat lezár, például nehezebbé válik a szófelidézés. A kutatók kísérletükről a Behavioural Psychology című szaklapban számoltak be.

Serkent és gátol

A vizsgálat szerint a koffein attól függően, hogy mire akarunk emlékezni, gátolhatja és élénkítheti is rövidtávú memóriánkat.

A kísérlet során 32 főiskolai hallgatót két csoportba osztottak. Az egyik csoport tagjai a vizsgálat előtt 200 mg koffeint fogyasztottak, ami két csésze erős kávénak felel meg. A másik csoport tagjai placebót kaptak.

A diákokat ezután arra kérték, hogy válaszoljanak 100, egyszerű, általános műveltségi kérdésre, amelyekre mindegyikre egy szó volt a válasz. Többek között ilyen jellegű kérdéseket kaptak: Hogy hívják az egyiptomiak által használt írásjegyeket? - amelyre a hieroglifa választ várták.

A résztvevők minden kérdés előtt rápillanthattak 10 szóra, amelyek között a válasz nem szerepelt. Előfordult azonban, hogy a szavak közül 2-8 hangzása nagyon hasonló volt a megoldáshoz, például hieroglifa – hierarchia. Más szavaknak viszont semmi köze nem volt a válaszhoz.

Nyelvemen van…

Ha a résztvevő nem tudott válaszolni a kérdésre, a tudósok megadták neki a szó kezdetét – pl. hi a hieroglifa esetében. Ha ezek után a diák tudta a választ, akkor ezt „a nyelvemen volt” jelenségként könyvelték el.

A koffein segített a szófelidézésben, ha a válasz hangzásában hasonlított a listán látott szavakhoz. Ám ha a válasznak semmi közük nem volt a listához, a placebót fogyasztók teljesítménye jelentősen jobb volt.

A koffein tehát akkor fejt ki pozitív hatást a rövidtávú memóriára, ha a felidézendő szó kapcsolódik az aktuális gondolkodási pályákhoz, gátolja viszont, ha nem kapcsolódik hozzájuk, és egészen más agyi pályákat kellene aktiválni.

A koffein hatásainak kutatását afáziában, azaz különféle beszédzavarokkal, többek között szófelidézési nehézségekkel is küzdő betegek körében folytatják.