Apukám Cavintont szed a hallására, de mindig azzal cikizzük, hogy nem felejtette-e el bevenni a gyógyszerét. Van valami összefüggés a hallás és a memória között?


A hallás és a memória között van ugyan összefüggés, mint ahogyan szervezetünk minden funkciója kapcsolatban áll egymással, a Cavinton többféle alkalmazása azonban nem ennek következménye.

A gyógyszerek hatásukat jellemzően nem egyetlen ponton fejtik ki, azaz nem „tudják”, hova kell menniük. Általában nagyobb területen, a szervezet számos pontján hatnak, viszont a hatást csak ott tapasztaljuk, ahol a probléma volt, ahol a gyógyszer hatásának következtében valami számottevően megváltozott. A Cavinton példáján mindez a következőképpen fest:

Hasonló eredet

A Cavinton hatóanyagát vinpocetinnek hívják. Ez a szer gyógyszertanilag a lokális keringésfokozók közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a kis erek területén képes a vérkeringést javítani, azaz az ereket tágítani, viszont a nagyobb erekre nem hat. Ennek azért van jelentősége, mert így nem okoz vérnyomáscsökkenést, hiszen ha a nagyobb erek is kitágulnának, kisebb nyomás esne az artériák és vénák falára, azaz leesne a vérnyomás. Ez azonban sokszor nem kívánatos állapot.

A halláscsökkenésnek és fülzúgásnak az esetek egy részében keringési okai vannak, csakúgy, mint a memóriazavaroknak. Ilyen esetekben a vinpocetin, azaz Cavinton hatékony lehet, hiszen a szer elsősorban a kis agyi erek területén fejt ki ideális hatást. Természetesen csak akkor fejt ki jótékony hatást, ha a problémát valóban a vérkeringés zavara váltotta ki.

Érdekességként megemlítendő, hogy a szemészetben is alkalmaznak Cavintont a zöldhályog egy, a keringés zavarával összefüggő formájának kezelésére. Elsősorban azonban mégis az agyi keringés romlásánál javallott használata, hiszen a vinpocetin egyedülállóan hatékonynak bizonyult a memóriazavarok kezelésében.

Nátha és trombózis

Számos hasonló példa létezik még. A gyógyszerek ugyanazon mechanizmussal hatást fejthetnek ki a test különböző pontjain, illetve a legtöbb gyógyszer nem csak egy folyamatra hat, hanem azonos vagy eltérő receptorok (sejtfelszíni érzékelők) révén több, egymással össze nem függő jelenséget befolyásol.

Az egyik legáltalánosabb példa erre az aszpirin. A kiváló fájdalom- és lázcsillapító valamint gyulladáscsökkentő szer ugyanis egyebek között a vérlemezkék összetorlódásának megakadályozása révén a véralvadást is képes gátolni. Így a fájdalmas, gyulladásos állapotok mellett a szívkoszorúér-betegségek kezelésére, a trombózis megelőzésére is alkalmas.

Gyakorlatilag minden gyógyszer előidéz olyan jelenségeket, amik terápiás hatásával nem függnek össze. Ezek sajnos általában nem kellemesek, és mellékhatásoknak nevezzük őket...

Köszönöm Dr. Király Kornélnak a válasz megírásában nyújtott segítségét.