Európában a finnek születéskor várható élettartama a legalacsonyabb. Egészségtelen életmódjuk csak részben magyarázza rövid életüket.


Kelet-Finnország lakossága közismerten beteges népség. Szív- és érrendszeri betegségek terén világelsők, és kiugró arányban szenvednek cukorbetegségben, skizofréniában valamint depresszióban is.

Bár a csecsemőhalandóság Kelet-Finnországban a világon az egyik legalacsonyabb, mire az emberek középkorúvá válnak, várható élettartamuk messze elmarad a többi európai ország lakosáétól.

A kelet-finnek, különösen az orosz határ közeli Savo régióban lakók rövid életének titka régóta foglalkoztatja a tudósokat. A probléma feltárásában sokat segíthet az a már csaknem húsz éve tartó kutatás, amelynek célja a géneknek és az életmódnak a kelet-finnek egészségére gyakorolt hatásainak feltárása.

Zsíros ételek, sok alkohol?

A finnek évtizedek óta a szív- és érrendszeri elhalálozások arányában az európai élmezőnybe tartoznak. A kelet-finnországi Savo lakói körében az országos átlagnál hagyományosan jóval magasabb az infarktusban, stroke-ban elhunytak aránya.

A jelenségre kézenfekvő magyarázatnak tűnik a finnek közismerten zsíros, kalóriadús étrendje, amely a hideg északi télben szükségszerűen alakult ki. A magas zsírtartalmú tej még most is mindennapos az északi nép asztalán.

Ugyancsak nem nevezhetők egészségesnek a finnek ivási szokási sem: bár egy főre vetítve nem isznak olyan sok alkoholt, mint a franciák vagy az olaszok, amit isznak – rendszerint tömény italokat – azt általában egy ültőhelyükben fogyasztják el, és azzal a céllal, hogy lerészegedjenek.

Az egészségtelen étkezési és ivási szokások azonban önmagukban nem magyarázzák, hogy a kelet-finnek a többi európai népcsoporthoz viszonyítva miért betegeskednek kiugróan többet.

Történelmi hagyaték: rossz gének

A válasz a kelet-finnek történelmében és genetikai izoláltságában rejlik.

Az oroszok és a svédek közé ékelődött Finnország uralmáért a két nagyhatalom évszázadokon át háborúzott. A kelet-finnek tulajdonképpen ennek a konfliktusnak az áldozatai.

A 16. században Gustavus Vasa svéd király megparancsolta a finnajkú családoknak, hogy az ország déli és nyugati részéből a rendkívül gyéren lakott keleti részeket is népesítsék be, ütközőzónát képezve az Orosz Birodalommal szemben.

A történészek becslése szerint 40-60 család kelhetett útra Gustavus Vasa király parancsára. Az alig lakott térségben már ennyi ember is jelentős növekedést jelentett. Az elszigetelten élő kelet-finn közösségen belül természetesen házasságok köttettek, gyermekek születtek.

Néhány generáción belül a közösség genetikailag is belterjessé vált, és a genetikai homogenitás évszázadokig fenn is maradt, mivel olyan kevesen költöztek a régióba. Szinte mindenki mindenkivel rokon, bár erről sokszor fogalmuk sincs, hiszen a rokonsági kapcsolat gyakran 6-7 generációra vezethető vissza.

Genetikai aranybánya

A Savo-régió lakossága a kutatók számára igazi genetikai aranybánya. Az elmúlt 20 évben 31 különböző betegségért felelős génváltozatot fedeztek fel. A kutatásoknak kedvez, hogy 1634 óta az egyházak adózási célból kimutatásokat vezettek a települések lakosságáról. Az adatgyűjtést később a modern egészségügyi rendszer folytatta, amely minden finnt nyilvántart születésétől haláláig, és az aktákon a betegségek is végigkövethetők.

Az adatokban rejlő tudást az állami támogatással megalakult Jurilab nevű cég bányássza ki. A cég célja a finnek rossz egészségi állapotáért felelős gének meghatározása. A cég több ezer ember DNS-vizsgálatával igyekszik még pontosabban meghatározni a kulcsgéneket. Többek között kutatják a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a cukorbetegég genetikai hátterét.

	Statisztikák Finnországról Finnország a világelső a 100 ezer főre jutó szívinfarktusok terén. Százezer lakosra az északi országban 138,2 infarktusos halál jut. A listán Finnországot Svédország, Norvégia, Írország követi, az „előkelő” ötödik helyen hazánkat találjuk (115,9). A születéskor várható átlagos élettartam Finnországban 78 év (férfiak 74,4 év, nők 81,5 év), ezzel a nyugat-európai és az Európán kívüli fejlett országok mögött helyezkedik el a listán. Írország és Nagy-Britannia után a finnek költik a legtöbb pénzt alkoholra.
	National Geographic Online 2004. szeptember 21.
[ Nyomtatható cikk ] Vissza a főoldalra >> Vissza a rovat cikkekhez >>