A ma élő gyerekek közül van, aki még 2150-et is megéli. Hosszú életünk titka nagy agyméretünk és társas hajlamunk.


A ma élő gyerekek némelyike még 2150-ben is élni fog – nyilatkozta Steven Austad, az amerikai Texas Egyetem Egészségtudományi Központjának munkatársa a BBC Online-nak. A kutató úgy véli, olyan környezeti feltételeket teremtettünk magunknak, amelyek minden eddigieknél biztonságosabbak. Ez az ember evolúcióját alapjaiban befolyásoló változás. Így fajunk a jövőben még az orvostudomány további fejlődése nélkül is fokozatosan lassuló ütemben öregszik majd.

A fejlett országokban folyamatosan növekszik a kilencven, száz év felettiek aránya – és a kutatók szerint egyelőre nincs semmi jele annak, hogy a trend megtorpanna. Nem csoda, hogy a nyugati országok számára egyre sürgetőbb feladat a nyugdíjrendszerük átalakítása.

Világszerte jellemző továbbá, hogy az iparilag elmaradott országokban szintén növekszik azok aránya, akik megérik a 70-80 éves kort, pedig az ilyen országoknak gyakran az egészségügyi rendszerük is elmaradott.

Dr. Austad meglepő előrejelzése részben az állatvilág demográfiai adatain alapul. Számos emlős faj test- és agyméretének arányát tanulmányozva, a kutató úgy véli, hogy az emberre e két tényező alapján csupán 30-40 évnyi élet várna. Abszolút értékben kiemelkedő méretű agyunk és társas ösztöneink révén azonban átlagos élettartamunk jelentősen magasabb ennél.

Az állatvilágban a magányos darazsak átlagosan 10-14 napot élnek, míg társas rokonaik 2-3 évet is megérhetnek. A társas szerveződés szempontjából kiemelkedő termeszek vagy hangyák esetében a királynő szintén hosszú életű, egyes fajoknál 2-3 évtizedig is elél. A döntően közösségben élő oroszlánok is tovább élnek, mint a többnyire magányosan vadászó tigrisek.

„Amint valaki rendelkezik „fészekkel” és vannak segítői, az elhalálozás valószínűsége jelentősen csökken” – véli az amerikai kutató. „Míg nomád őseink ritkán éltek 40-50 évnél tovább, a ma élő ember élettartama messze meghaladja a testméretéből következő élettartamot. Ennek oka pedig csak az lehet, hogy biztonságot adó közösségekben élünk” – nyilatkozta Austad a BBC-nek.