”Éreznek-e szomorúságot az állatok társuk (anyjuk, gyermekük, testvérük) elvesztése miatt? Hogyan fejezik ezt ki?”
Jane Goodall, neves csimpánzkutató jegyezte fel a következő esetet Tanzániában, a Gombe Nemzeti Parkban. Meghalt egy ötven év körüli nőstény, egy egész csimpánzcsoport anyja. Nyolc éves fia másnap egész nap őrizte a halottat. Időnként megfogta anyja kezét, és nyöszörgő hangot hallatott. A következő napokban is többször visszatért. Többé nem evett, és végül levált csoportjáról. Három és fél hét múlva a csimpánzt szintén holtan találták. „Bánatában pusztult el” – mondta róla Jane Goodall.
Goodallhoz hasonlóan más zoológusok is úgy vélik, hogy az állatok közül is jónéhányan élnek meg az emberi érzelmekhez hasonló érzelmeket, többek között mély bánatot is. A fajok közötti kommunikáció hiányában azonban bizonyítékaink erre nézve nincsenek. Sőt, fennáll az antropomorfizmus veszélye is, hiszen az állattartók néha hajlamosak saját érzéseiket kivetíteni kedvenceikre, emberi tulajdonságokkal ruházva fel őket.
A csimpánzokéhoz hasonló halottőrzést egyébként feljegyeztek medvék, antilopok, leopárdok és jávorszarvasok körében is. Elefántcsordáknál néha komoly szertartások is megfigyelhetők: az állatok csöndben köröznek elpusztult társuk körül. Néha előfordul, hogy levelekkel megpróbálják eltemetni is a tetemet. De hogy mit éreznek ilyenkor, azt sajnos nem tudjuk. Nem tudjuk, mit érezhetett az a 72 éves nőstény elefánt sem, amely egy indiai állatkertben megtagadta magától az élelmet és végül elpusztult, mert legjobb barátnője belehalt a szülésbe. A szakértők szerint azonban minden jel arra utal, hogy az elefántoknak intenzív érzelmeik vannak, és felfogják a halál értelmét.
Gyásszal kapcsolatos eseteket nemcsak emlősöknél, hanem madaraknál is megfigyeltek. A Sziklás-hegységben egy vándorsólyompárról, Jennyről és Arthurról jegyezték fel, hogy miután egy reggel Jenny nem tért vissza közös fészkükhöz, Arthur napokig hívogatta párját. Három nap után, a kutatók által addig nem hallott, hosszú, fájdalmas kiáltást hallatott. Ezt követően pedig egy teljes napon keresztül az állat mozdulatlanul ült a fészek szélén. Az ilyen, és hasonló esetek alapján nem kétséges, hogy a fájdalom, a szomorúság és a gyász az állatok számára sem ismeretlen érzés.
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!