„Miért nevezik az elsősöket és a kezdőket gólyának? Ez egy régebbi hagyomány? Ha igen, hogy alakult ki?”


A közismert és közkedvelt madáron kívül gólyának nevezzük azokat az elsőéves, kezdő egyetemistákat vagy főiskolásokat is, akik már felvételt nyertek, de még nem kezdték meg tanulmányaikat. A beavatásukat szolgáló rendezvény a gólyabál, amelyet az oktatási intézmények általában a szeptember közepétől november végéig terjedő időszakban tartanak.

A Magyar Szótörténeti Szótár szerint gólya szavunk eredete bizonytalan, lehet, hogy összekapcsolható a hangutánzó tájnyelvi gagó, gagólya, gógó, góga (’gólya’) szavakkal.

Az elsőéves egyetemista, főiskolás jelentés alapja, hogy a költözés során visszatérő gólyák is javarészt újoncok, új fészket kell építeniük.

Egyéb párhuzamokat is könnyű találni az elsőévesek és a gólyák között: a fiatal gólyák kezdetben bizonytalanul állnak lábaikon a fészekben, amit csak kéthónaposan hagynak el először. Az öreg madarak azonban egy ideig még a kirepülés után is etetik a fiatalokat.

Valamivel erőltetettebb párhuzam, hogy szeptemberben a fiatal gólyák előtt is új távlatok nyílnak, legkésőbb a hónap közepére ugyanis már az utolsó madár is Afrika felé veszi az irányt.