1480. április 18-án Rómában VI. Sándor pápa gyermekeként született Lucrecia Borgia. Erkölcstelen életének köszönhetően az utókor emlékezetében a középkor botrányhőseként maradt fent.
1480. április 18-án Rómában VI. Sándor pápa harmadik lánygyermekeként született Lucrecia Borgia, aki hatalmi törekvései és erkölcstelen élete miatt, mint rosszhírű nő vonult be a történelembe. Lucreciát 11 évesen egy spanyol nemessel házasították össze, azonban politikai okokból kifolyólag egy év múlva érvénytelenítették a házasságot.
A következő frigyre 1493-ban került sor, amikor Lucrecia Borgia feleségül ment Giovanni Sforzához. Azonban ez a házasság sem bizonyult hosszú életűnek. 4 évvel később a férj impotenciájára hivatkozva, vége szakadt a kapcsolatnak. A megalázott Sforza viszont azt hangoztatta, hogy azért kellett elválniuk, mert az asszony testvére és apja bűnös érzéseket tápláltak Lucrecia iránt.
Az eredetileg spanyol származású Borgia család harmadik áldozata a nápolyi király unokaöccse, Aragóniai Alfonzó volt. Tőle a Borgiák két éven belül gyilkosság útján megszabadultak meg.
1501-ben - kevesebb, mint 10 év leforgása alatt - Lucrecia Borgia immáron negyedszer is férjhez ment. A választás ezúttal d’ Este Alfonzóra, Ferrara hercegére esett. Az d’ Esték számára ez a frigy mélyen rangon alulinak számított, hiszen egy pápa törvénytelen lányáról volt szó, de a hatalmas hozomány feledtette velük az asszony származását.
VI. Sándor pápa halála és a d’ Este családban bekövetkezett tragédiák hatására Lucrecia állítólag komoly változásokon ment keresztül. Apja és több gyermeke halála után egyre szolidabban és egyre visszahúzódóbban élt. Legtöbb idejét a katolikus vallás gyakorlására és a ferrarai aktív, színvonalas művészeti élet megszervezésére fordította. A rossznyelvek szerint annyira ápolta a művészetet, hogy a legtöbb művésszel túlságosan is bensőséges viszonyt alakított ki. Történelmileg azonban ez a mai napig nem bizonyított.
A botrányhősnek kikiáltott Lucrecia Borgia 39 évesen a kilencedik gyermekének szülésébe halt bele. A „femme fatale” címmel illetett nő a későbbiekben számtalan művész múzsájává vált.
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!