„Milyen gyakori a lóhere négylevelű változata, illetve mi okozza kialakulását? Mi köze van a szerencsének a négylevelű lóheréhez?”


Magyarul hereféléknek nevezzük a pillangósvirágúak családjába tartozó Trifolium növénynemzetséget. Négylevelű lóhere leggyakrabban a fehér heréből alakul ki. Kialakulásának okai pontosan nem ismertek: van, aki környezeti hatásokkal, mások genetikai hibával magyarázzák.

Mivel átlagosan 10000 fehér heréből egy négylevelű, a legvalószínűbb, hogy egy recesszív gén okozta mutáció áll kialakulásának hátterében. Létezik öt, hat, hét stb. levelű lóhere is, előfordulásának valószínűsége természetesen még kisebb, mint a négylevelűé. A Guiness világrekordok könyve szerint a legtöbb levél, amit egy fehér herén találtak, 18 darab volt.

A négylevelű lóherét évszázadok óta a szerencse szimbólumának tekintik a nyugati kultúrkörökben (így hazánkban is). A hagyomány szerint minden levél szimbolizál valamit: Az első a reményt, a második a hitet, a harmadik a szerelmet, a negyedik pedig a szerencsét.

A négylevelű lóhere alakja a keresztre emlékeztet, amely mint szimbólum már a keresztény kor előtt is létezett, és mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében állt. Ezt a tévhitet furcsa módon csak erősítette a kereszténység, hiszen ebben a világvallásban a babonákat ugyan nem fogadják el, a keresztnek azonban különleges szerepe van.

Írországban egyébként kiemelt szerepe van a háromlevelű lóherének is. Nem csak az ország jelképe, hanem a védőszentjük, Szent Patrikkal kapcsolatban is rendszeresen megjelenik a különféle ábrázolásokon. A feljegyzések szerint Szent Patrik a szentháromság misztériumát a lóhere levelével próbálta érzékelhetővé tenni a nép előtt.

Bár a babona szerint szerencsét csak a véletlenül megtalált négylevelű lóhere hoz, ha valaki nagyon kedveli a növényt, díszítheti is vele kertjét. A mexikói származású madársóskát (Oxalis deppei) négylevelű lóherére emlékeztető levélformája miatt szerencseherének is nevezik.