„Miért nem lehet akváriumot szárazföldi állatoknak berendezni, illetve fordítva?”


Összefoglaló néven viváriumnak hívják mindazokat a – különböző méretű és alakú – tartályokat, melyben az eredeti környezet modellezésével tarthatók állatok illetve növények úgy, hogy kívülről jól meg lehet figyelni életüket.

A viváriumok elnevezése attól függ, milyen közeget, létformát jelenítenek meg. A legismertebb az akvárium, amely vízzel töltött medence, halak, vízi élőlények bemutatására szolgál (aqua = víz); illetve a terrárium, ami szárazföldi, azon belül általában sivatagi körülményeket modellez (terra = föld).

Inszektáriumnak nevezik a rovarokat bemutató tartályokat, ezen belül külön neve van a hangyafarmnak: formicarium. Az esőerdei illetve mocsaras, részben vízi, részben szárazföldi körülményeket bemutató tartály neve paludárium. Azt a viváriumot, amelyben csak növényeket tartanak, floráriumnak nevezik.

A fenti elnevezések tehát nem a tartály anyagára, méretére, anyagi tulajdonságaira utalnak, pusztán a bennük tartott élőlényekre valamint a bemutatott környezetre. Nyilvánvaló, hogy az akvárium illetve paludárium céljára használt tartálynak ki kell bírnia a víz nyomását, nem szabad, hogy szivárogjon, vagy szétpattanjon a nagy mennyiségű folyadék hatására. Ez alapvető a falakat alkotó üveg (vagy műanyag) vastagságának valamint a lapokat összetartó ragasztó megválasztása során.

A többi viváriumnál elképzelhető, hogy több fala fémből vagy fából készül, és csupán egy lapja átlátszó, hogy meg lehessen csodálni a benne tartott élőlényeket. A kérdésre a válasz tehát, hogy az akváriumnak készült tartály használható terráriumként, a terrárium viszont gyakran nem alkalmas akváriumnak, mert nem úgy lett kialakítva, hogy elviselje a nagy víznyomást.