Egy szárazföldi ragadozó hüllő Brazíliában megtalált kövülete lehet az ősi és a ma élő krokodilok közötti hiányzó láncszem.


A jó állapotban megmaradt kövület egy 1,7 méter hosszú, húsevő hidegvérű maradványa, amely nagyjából 80 millió évvel ezelőtt, a késői krétakorban élt a mai Brazíliában.


A maradványokra 2004-ben talált a Sao Paulo államban fekvő kisváros, Monte Alto közelében a Felipe Mesquita de Vasconcellos vezette kutatócsoport, amely a kövület alapos vizsgálata után most számolt be a Zootaxa című folyóiratban az értékes leletről.

A Montealtosuchus arrudacamposi gyíkszerű, hosszúlábú, rendkívül fürge állat volt, amely száraz, forró éghajlatú vidéken élt. „A mai és a legősibb krokodilfélék külső jegyeit egyaránt magán viselte” - nyilatkozta Vasconcellos. Az állat morfológiailag már hasonlít a mai krokodilokhoz, viselkedése azonban valószínűleg különbözött.


A tudomány eddig még kevés kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett a krokodilfélék evolúciójának szakaszairól, ezért nagy jelentőséggel bír a mostani brazil lelet. Az utóbbi években a dél-amerikai országok - főként Argentína és Brazília - sok hasonló jelentőségű paleontológiai bizonyítékkal szolgáltak.