A nagy tengeripók különleges állat: valójában nem is igazi pók, hanem a rákok közé tartozik. Hátpajzsának hossza a húsz centit is elérheti, kedveli a hűvös vizet, a nőstények pedig százezerszámra képesek petéket rakni.


A tengeripókok (Majidae) kissé megtévesztő nevet viselnek, mivel az igazi pókok általában nem szeretik a tengervizet. A tengeripókok nem is a pókok közé, hanem a tízlábú rákok rendjébe tartoznak. Kilencszáz fajuk közül egy, a nagy tengeripók (Maja squinado) mostantól az Állatkertben is megtekinthető.

Tengeripók „L-es méretben” A nagy tengeripók elég tekintélyes méretű jószág. A kifejlett hímek hátpajzsának hossza a 20 centimétert is elérheti, testtömegük pedig akár a 700 grammot is meghaladhatja. Ruházati metaforával tehát „L-es méretű tengeripóknak” nevezhetnénk Egyébként létezik XL-es, vagyis extra nagy méretű tengeripók is. A japán környéki vizekben honos óriás tengeripók (Macrocheira kaempferi) hátpajzsa 30-40 cm-es, kitárt ollóinak fesztávolsága pedig a két métert is meghaladhatja. Ezzel a mi tengeripókunk óriási rokona a legnagyobb rák az egész világon.

A nagy tengeripók a Földközi-tengerben, illetve az Atlanti-óceán északi részén él. A kifejlett állatok nyaranta a part közelében, 20-30 méteres mélységben tartózkodnak, télidőben viszont mélyebbre, 50-90, vagy akár 120 méter mélyre húzódnak vissza. A kifejlett állatok vegyesevők, fő táplálékukat algák és puhatestűek alkotják.

Állatunk a hűvösebb vizeket kedveli, még a peterakáshoz is a 14-17 °C-os víz az ideális számára, mi több, a peték a 22 °C-os vízben már menthetetlenül elpusztulnak. A nőstények egy szaporodási időszakban (általában a nyári hónapokban) átlagosan 150.000 petét raknak, de a peték száma kivételes esetben akár 450.000 is lehet.

A megtermékenyített petéket a nőstény magával cipeli, mivel – a víz hőmérsékletétől függően – 40, de akár 70 napig is eltarthat, amíg kikelnek. A lárvaállapotú utódok hetekig a vízben sodródnak, és csak az egyedfejlődés következő szakaszában, a növekedési fázisban alakulnak át az aljzaton mászkáló apró rákokká. A kifejlett, szaporodni is képes állapotot 2-3 éves korukban érik el, élettartamuk pedig akár 8 év is lehet.


Az Állatkert nemrégiben érkezett tengeripókjai a Pálmaház alatt található Tengeri Akvárium egyik medencéjében kaptak helyet. Ezt a medencét egészen másfajta tengervízzel látják el, mint az Akvárium trópusi halakat bemutató medencéit. Külön figyelmet kell ugyanis fordítani a víz hőmérsékletére, hiszen a tengeripókok számára hűtés nélkül már kellemetlenül meleg lenne a medence vize. A három tengeripók (két nőstény és egy hím) beszoktatása már meg is történt, és mától mindhármukat láthatja a nagyközönség.

Tengeripók a gasztronómiában és a filmvásznon A Földközi-tenger mellékén élő népek évezredek óta fogyasztják a tengeripókot, még ha nem is egyszerű feltörni az állat kemény páncélját. Úgy látszik, hogy Hollywoodban ráadásul a középkori mediterrán világ fontos táplálékaként tartják számon, legalábbis erre enged következtetni, hogy a „Mennyei királyság” című filmben éppen tengeripók kerül a keresztes lovagok asztalára Messina kikötőjében.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert