A Mediterráneumban található paratölgy erdőségek háromnegyedét a pusztulás veszélye fenyegeti, amennyiben a borászat és a pezsgőgyártás nem támaszt elegendő igényt a parafa dugók iránt az egyre szélesebb körben terjedő műanyag változattal szemben. Szakértők szerint ennek nemcsak komoly környezeti, hanem gazdasági következményei is lehetnek.


A WWF a múlt héten Londonban tartott nemzetközi borászati és pezsgő készítési találkozóra időzítve adta ki legújabb tanulmányát, amely felhívja a figyelmet, hogy a Földközi-tenger nyugati térségében lévő, közel három millió hektár kiterjedésű, (félig) természetes paratölgy erdőségek számára komoly veszélyt jelent az erdőirtás, valamint az egyre gyakrabban fellobbanó erdőtüzek.

A szakértők úgy vélik, ezen erdők sorsa nagyban múlik a parafadugó-gyártókon. A jelenlegi tendencia szerint 2015-re a dugópiac akár 95 százalékát is elérhetik a szintetikus anyagból készült dugók aránya. Ez a tradicionális parafadugó-gyártó régiókban összességében mintegy 63 ezer munkahely megszűnéséhez vezetne. Mivel a borászat és a pezsgőgyártás tartja el a parafadugó-gyártást, így közvetve a borászokon is múlik a paratölgy erdők sorsa. A környezetvédelmi szervezet szerint ugyanis megfelelő nyersanyagigény nagyobb odafigyelésre és hatékonyabb erdővédelemre ösztönözné a térség lakosságát. „Egész térségek sorsa forog veszélyben, a parafa dugó visszaszorulásának nemcsak gazdasági, hanem ökológiai vonzatai is vannak”- nyilatkozta Nora Berrahmouni, a WWF paratölgyvédelmi programjának koordinátora.

A parafa dugó jelenleg mintegy hetven százalékát adja a parafatermékek teljes világpiaci forgalmának. Évente 15 milliárd dugót gyártanak és adnak el a boriparnak. Ez a paratölgytermő és parafa-feldolgozó országokban – Portugália, Spanyolország, Algéria, Marokkó, Olaszország, Tunézia és Franciaország – összesen mintegy százezer embernek ad közvetlen vagy közvetett megélhetést (erdőgondozás, parafa letermelés, feldolgozás) jórészt vidéki környezetben, ahol más megélhetési lehetőség nemigen van.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a parafa dugó előállítása környezetbarátabb, mint műanyag vagy fém csavaros társaié, ugyanis az előbbiért nem kell kivágni a fát, míg az utóbbiak esetében jóval több energiára van szükség. Mellesleg a parafa dugó biológiailag lebomlik, és a hulladéka más termékként újrahasznosítható.

A természetes paratölgy erdők ugyanakkor nem csak nyersanyagforrást, hanem fontos élőhelyet is jelentenek többek között olyan veszélyeztetett fajok számára, mint az ibériai hiúz, az Atlasz-gímszarvas, vagy az ibériai sas. Az erdők aljnövényzetében számos aroma- és gyógynövény is él.

Portugália, a „legek” országa

Portugália a parafagyártás tekintetében világelső, ugyanis itt állítják elő a világ összes parafa termékének mintegy hatvan százalékát, ami az ország erdészeti termékeinek több mint negyedét adja. Portugália abból a szempontból is „legek” közé tartozik, hogy a világon itt a legnagyobb a paratölgy erdő állomány, bár ennek jelentős része nem természetes erdő, hanem ültetvény.

A WWF arra szólította fel az érintett vállalatokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a hagyományos parafa dugó gyártásra, valamint a boripart, hogy részesítse előnyben ezeket a termékeket. A természetvédelmi szervezet szerint a paratölgy termő területeken is szükség lenne az ökológiai erdőgazdálkodást minősítő FSC rendszer bevezetésére.

A lehántott kéreg 7-12 év alatt képződik újra

A parafa az ún. parakambiumnak köszönheti jellegzetes vastag, parás kérgét. A kambium a növény szárát alkotó osztódó szövet, amely a háncs és faszövet növelésével vastagítja a fa kérgét. E fölött található a parakambium, amely a para v. parafa termeléséért felelős. A parafa levegővel telt (ezért úszik a dugó a vízen), víznélküli, elhalt szövet, tulajdonképpen számos növénynél megtalálhatjuk, de egyiknél sem képződik olyan intenzíven, vagyis nem lesz olyan vastag, mint a paratölgynél.

A para réteg évente egy-három milliméterrel nő, így 7-12 év alatt éri el az ipari felhasználás szempontjából már kedvező három centiméter vastagságot. A lehántott para réteg is ennyi idő alatt képződik újra. A vastag elhalt réteg arra szolgál, hogy erős szárazság idején megvédje a fát a kiszáradástól, a párologtatás csökkentése révén.

A para réteget leginkább csak a törzsről, esetleg még az alsó erősebb ágakról hántják le. Az első parakéreg még nagyon törékeny, csak a második alkalomtól lesz kellően sima és rugalmas. A parafát jó szigetelő tulajdonsága miatt - a dugón kívül - előszeretettel használják hő- és hangszigetelésre.