Német kutatók a fertőző betegségek világjárvánnyá történő átalakulását modellezték. A modell az elmúlt évek rettegett járványának, a SARS-nak a terjedésével kapcsolatban bámulatosan precíznek bizonyult.


Hogy milyen veszélyeket rejt a globalizáció, ha korábban nem is, 2003 tavaszán az orvosok világszerte megtapasztalhatták. Az atípusos tűdőgyulladás szélsebesen száguldott végig bolygónkon.

A WHO-vizsgálata szerint a SARS első hulláma 2002 novemberében a dél-kínai Guangdong tartományból indult el. Alig néhány hét alatt fertőzötteket regisztráltak Hongkongtól kezdve, Szingapúron át, egészen Kanadáig. Még Alaszka, Dél-Afrika és Ausztrália sem maradt ki belőle. A halálos áldozatok száma meghaladta a 700-at, a fertőzötteké pedig a 8000-et.

Légi közlekedéssel terjed

A járványok terjedését előrejelző, korábbi matematikai modellek a SARS-kitörésekor egytől-egyig csődöt mondtak. A német Max Planck Intézet és az amerikai Kaliforniai Egyetem kutatói ezért most új modellel rukkoltak elő. A modell szerint a járványok terjedési sebessége döntően a kitörési hely légi kapcsolataitól függ.

Amikor a kutatók modelljüket ráillesztették a SARS-járvány terjedésére, bámulatos egyezést kaptak. A modellről a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szaklapban számolnak be.

Légi és járvány útvonalak

A kutatócsoport szerint a járványok tovaterjedése megakadályozható lenne a légi közlekedés nagy csomópontjainak lezárásával. Ugyanis függetlenül attól, hol tör ki a járvány, az, hogy világjárvánnyá válik a nagy légi közlekedési központoknak, – Londonnak, New Yorknak vagy Frankfurtnak –, ”köszönhető”. Nem az számít, hogy hány ember fordul meg egy repülőtéren, hanem hogy hány célponttal van összekötve az adott reptér.

A pestis még évekig terjedt

A XIV. században még három évbe telt, mire Szicíliából Közép-Európán át Norvégiáig terjedt a pestis. Ma viszont néhány nap alatt tízezer kilométereket repülhetünk, és így a világ bármely táján fertőzhetünk. Ennek következtében a járványok korábbi, hullámfrontszerű terjedését leíró modellek, ma már hasznavehetetlenek.

A német és amerikai kutatókból álló kutatócsoport modelljében a világ 500 legnagyobb repterének, hetente több mint kétmillió járata alapján kalkulálta a járványok terjedését. A modell a teljes polgári repülés 95 százalékát lefedi. Hogy milyen gyorsan terjed tova egy fertőző betegség, függ attól, hogy a keletkezési helye mennyire frekventált, mekkorák a gyógyulási esélyek, és milyen magas a halálozási ráta.

Modell (fent) és valóság (lent) a SARS terjedésekor - a megbetegedések száma 2003 májusában

A világ virológusai többször is kifejezték aggodalmukat, hogy az Ázsiában jelenleg is tomboló madárinfluenza emberi influenzavírussal kombinálódva emberek millióinak halálát okozhatja. Egy ilyen járvány kitörése amerikai számítások szerint csak az USA-ban 207 ezer halálos áldozattal járna, a költségek pedig 60-160 milliárd dollárra tehetők.