Az 1918-as spanyolnátha vírusa is madarakról terjedt át az emberre
Komoly hasonlóságok vannak a madárinfluenza vírusa, s a múlt század elején pusztított, viharos gyorsasággal mintegy 50 millió ember halálát követelő spanyolnátha kórokozója között – írja a Nature legfrissebb száma.
A spanyolnátha vírusa az emberiség eddigi legpusztítóbb kórokozója volt: több embert ölt meg, mint az I. világháború, viharos gyorsasággal terjedt (gyakran alig néhány óra telt el a betegség tüneteinek jelentkezése és a halál között), s más influenzavírusoktól eltérően az áldozatok többsége a fiatal, 15-34 év közötti, egyébként egészséges emberek közül került ki.
Újraélesztették a spanyolnátha vírusát
A tudósok már régóta szerették volna alaposabban tanulmányozni e vírus hatásmechanizmusát, de hiába, mert annak idején még nem tudták biztonságos helyen, további kutatásra megőrizni a kórokozók mintapéldányait.
Amerikai kutatóknak azonban kilenc évig tartó erőfeszítések nyomán sikerült "újraéleszteni" a spanyolnátha vírusát, miután teljesen megfejtették génjeit. Ehhez korabeli amerikai katonák tüdőszöveteit, s egy 1997-ben exhumált alaszkai nő holttestét használták fel. (A tartósan fagyott alaszkai talaj évtizedeken át konzerválta az 1918-as járvány kórokozó vírusát.)
A tudósok által géntechnikával mesterségesen újra létrehozott spanyolnátha-vírus beigazolta, amit a történelemből már tudni lehetett, azaz rendkívül pusztító hatású: a kísérleti alanyokat (csirkeembriókat) szinte azonnal megölte. A kutatás során az is bebizonyosodott, hogy a spanyolnátha vírusa szintén egy madárvírus.
A tudósok 10 olyan változást, mutációt fedeztek fel, amely a spanyolnátha kórokozóját megkülönbözteti más madárvírusoktól (azt mutatva, hogy miként alkalmazkodott az emberi környezethez) - s ezen mutációk egy része már a mostani madárinfluenzát okozó H5N1 vírusban is megtalálható.
Több millió áldozatot szedhet a járvány
Fennáll tehát a kockázata, hogy a madárinfluenza mostani vírusa is az 1918-19-es spanyolnátha-járványhoz hasonlóan gyors és vészjósló módon terjed át az emberekre. David Nabarro, a madárinfluenza elleni küzdelem összehangolásával megbízott ENSZ-kooordinátor szeptember végén azt közölte, bármelyik pillanatban kitörhet egy újabb világméretű influenzajárvány, amelyet valószínűleg az ázsiai madárinfluenza-járványt okozó vírus valamely mutánsa idéz majd elő, s a majdani járvány halálos áldozatainak száma 5 millió és 150 millió között lehet.
Az Egészségügyi Világszervezet utóbb pontosított: szerintük egy ilyen esetben 2-7,4 millió az áldozatok "ésszerűen" megjósolható száma. Bármelyik szám az igaz, ma már világszerte nagyon sokan tartanak egy új járvány kitörésétől - s nem csak az egészségügyi hatóságok, de az emberek is.
Erre utal, hogy a csütörtöki belga lapok szerint a madárinfluenzáról szóló, vészjósló hírek hatására Belgiumban sokszorosára nőtt a kereslet a Tamiflu nevű szer iránt: ez a hagyományos influenza elleni orvosság, de egyes, állatokkal végzett kísérletek szerint hatásos lehet az emberre veszélyes H5N1 vírus ellen is.
A szert a svájci Roche gyógyszergyár gyártja, s Belgiumban már eddig annyi fogyott belőle, mint tavaly egész télen. Mivel pedig gyártása nagyon hosszadalmas, egy évig is eltart, a Roche már csak "cseppenként", nagyon kis tételekben tud szállít belőle a nagykereskedőknek - bár állítólag ígéretet tett, hogy ha valóban kitörne a világméretű járvány, ezt a korlátozást feloldja.
A spanyolnátha is a Távol Keletről indult
Az 1918-as spanyolnátha csaknem egy milliárd embert fertőzött meg. Az első világháború befejezésében is jelentős szerepet játszott a járvány, a katonák ugyanis túl betegek voltak a harchoz, illetve a járvány idején mindkét oldalon többen haltak meg a betegségben, mint az ellenség fegyvereitől.
A járvány nagyobb pusztítást végzett, mint a középkori pestis. Annak ellenére, hogy a Távol Keletről terjedt át, a spanyolnátha elnevezést kapta, mert hatásairól először Spanyolországban kezdtek részletesen cikkezni.
A vírus három hullámban érkezett, ezek közül a második, az 1918 szeptember-decemberi időszak követelte a legtöbb halálos áldozatot. Bár a fertőzöttek többsége néhány hét után felépült a betegségből, a halálos áldozatok jelentős része 24 órán belül meghalt a vírustól.
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!