Magyarországon több mint hetven Mária-kegyhely van. Az andocsi templom festett Mária-kegyszobrát a Magazin augusztusi száma mutatta be. Most említsünk meg néhány más kegyhelyet is!


Írta: Rákóczi Margit

Máriapócs

Máriapócson a görög katolikus kegytemplomban van a Mária és a kis Jézus kegykép. 1696-ban vált ismertté. A kicsi pócsi fatemplomban a mise alatt ugyanis elkezdett könnyezni a Mária szeme. Eljutott ennek híre I. Lipót császár és magyar királyhoz, és felesége kívánságára a csodás pócsi képet Bécsbe vitette. Útközben azonban több helyen is megálltak, hogy másolatokat készítsenek róla. Ezek közül egy másolat van az eredeti helyén Máriapócson. A másolat érdekessége, hogy 1715. augusztus 1-én, 2-án és 5-én a másolt Szűz Mária kép is könnyezni kezdett, sőt ez a kép másodszor is könnyezett 1905 decemberében.

A pócsi kegyképet Csigi László pócsi bíró festtette 1676-ban, a helybeli görög katolikus lelkész öccsével Pál Istvánnal, fogadalomból, amiért a török rabságból kiszabadult. Ám amikor elkészült nem tudta kifizetni, és helyette Hurta Lőrinc vásárolta meg, és ajándékozta a templomnak.

Celldömölk

Celldömölkön Kis Mariazell-nek is nevezik a kegyhelyet. A templomban lévő csodatévő kegyszobrot eredendően a török elől menekítették északabbra, csakhogy ez a szobor elpusztult. 1720 után Koptik Odó dömölki apát hozta magával Mariazellből az ottani kegyszobor másolatát, amelynek egy kis kápolnát, magának pedig egy kis remetelakot épített a dömölki határban. A mai kegytemplom a 18. század közepén épült meg. Benne mariazelli mintára a kegyszobor és az oltár fölé kősátrat emeltek. Ebben az időben az egyik munkásra kő zuhant kútásás közben, de túlélte, és ezt az eseményt máris ennek a szobornak tulajdonították. Azóta egyre többen zarándokoltak ide.

Máriagyűd

A Máriagyűdön található régi templomban lévő szobor az imameghallgatások, és a jelenések miatt régóta zarándokhely volt. II. Géza király is ezen e helyen imádkozott a közelgő bizánci sereg miatt, és ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába. Megfogadta, hogy a veszély elmúltával kőtemplomot építtet. Így is történt – az egykori falak egy részét a mai templom is őrzi. A kegyszobrot 1704-ben Eszékre menekítették, és a mai napig az ottani ferences templomban van. 1713-ban kapott egy újabb kegyszobrot a templom, ehhez zarándokolnak az emberek.

Máriaremetén a 18. században ment férjhez egy a mai Svájc területéről érkezett asszony. Ő egy einsiedelmi Mária képet hozott magával, és a faluhoz közel egy tölgyfára függesztette azt. Az erdőt járó emberek és pásztorok sokszor imádkoztak előtte. A századforduló tájékán egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. A falu földesura Terstyánszky Ignác előbb egy fa-, később egy kőkápolnát építtetett azon a helyen. Ettől kezdve beszélhetünk népesebb zarándoklatokról.

Esztergomban a régi kápolnát 1506-1511 között Bakócz Tamás építette, a régi Szent Adalbert templom déli oldalához. 1822-ben a kápolnát 1600 darabra bontották és a székesegyház testébe áthelyezve újra felépítették. Az oltárépítmény közepén függ a kegykép, amely a pócsi Mária másolata.

Máriaremete; Esztergom

Máriabesnyőn Grassalkovich Antal építtetett templomot harmadik felesége gyógyulására fogadalomból . A munka megkezdése előtti éjszaka Fidler János kőműves álmot látott, másnap ásni kezdett: két ásónyom mélyen megtalálta Szűz Mária és gyermeke 11 cm magas elefántcsont faragványát, a 11-12. századból származó szobrot – ékkövekkel feldíszítve – azóta őrzik.

Máriabesnyő

Óbuda

A „Kiscelli Mária kegyszobor az Óbudán látható. Az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia templom 1749-ben épült. A templom második főoltára a Kiscelli oltár. A Kiscelli hegyen lévő kolostor templomának főoltára volt és a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte. II. József idején elárverezték, és egy molnár mester vásárolta meg, aki az oltárt ebbe a templomba hozatta.

Máriabesnyőről – miként azt a National Geographic Online be is mutatta – a 250 év emlékére a Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyeget adott ki. Vajon az ismert Mária zarándokhelyekről jelent e már meg bélyeg? – tettem fel a kérdést. A válasz: igen. Ezekkel illusztráltam a jelen cikkemet.