A Nairobiban hétfőn kezdődött ENSZ-klímakonferencia legfőbb témája az afrikai országok. Új tanulmányok kimutatták, hogy a klímaváltozás sokkal súlyosabban érinti majd e kontinens országait, mint azt korábban hitték.


A globális felmelegedés és annak egyre jelentősebbnek ítélt hatása áll a hétfőn Nairobiban megnyílt Klímavédelmi Világkonferencia fókuszában. A két hetes tanácskozásra a világ 190 országából több ezer politikus, szakértő és környezetvédő érkezett.

Ez immár a 12-dik éghajlatváltozással foglalkozó ENSZ ülés azóta, hogy 1992-ben, Rio de Janeiróban megszületett az Éghajlatváltozási Keretegyezményt (United Nations Framework Convention on Climate Change-UNFCCC). A sokadik tárgyalás és eszmecsere ellenére, úgy tűnik bőven van még miről vitázni. A Világ Meteorológiai Szolgálat (WMO) jelentése szerint ugyanis csak 2005-ben mintegy fél százalékkal nőtt a légkör szén-dioxid koncentrációja. Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik, amennyiben nem sikerül a Kiotói Egyezményben előírtaknál drasztikusabb lépéseket eszközölni. A Kiotói Egyezmény ugyanis az 1990. évi szinthez képest csak öt százalékos kibocsátás csökkenést írt elő az üvegházhatású gázok terén 2012-ig.

Terméskiesés, vízhiány

Egy új tanulmány szerint az éghajlatváltozás Afrika országaira jelenti a legnagyobb veszélyt; jóval nagyobbat, mint azt korábban feltételezték. A tenger vízszintjének emelkedése miatt a part menti területek mintegy harminc százaléka 2080-ig víz alá kerülhet. Ez nem csak a part menti növény- és állatvilág pusztulását jelenti, hanem olyan milliós lakosú nagy városokat is veszélyeztet, mint a nigériai Lagos, a tanzániai Dar-es-Salaam vagy a dél-afrikai Fokváros – írja a BBC News.

A szélsőségessé váló időjárás és csapadék, valamint a tengeri elöntés miatt a legfőbb élelmiszerforrást jelentő gabonák, mint a kukorica, köles vagy ciroktermés az előrejelzések szerint mintegy öt százalékkal csökken. Ez egyrészt fokozza az afrikai országokat ma is súlytó éhínséget, másrészt tovább rontja gazdasági helyzetüket, hiszen exportjuk több mint felét már most is mezőgazdasági termékek teszik ki.

A globális klímaváltozás hatása nem csak a tengerparti, síkvidéki térségeket, hanem a magasan fekvő területeket is érinti. A Kenya-hegy és a Kilimandzsáró gleccserei és hósapkái folyamatosan zsugorodnak. Ez a magashegységi hó és jég jelenti a vízutánpótlás alapját a környező területek lakossága számára.

Szintén a napokban jelent meg Nicholas Stern, brit közgazdász tanulmánya, amelyet a brit kormány felkérésére készített. Stern a tanulmányban szintén felhívja a figyelmet a harmadik világ országait fenyegető veszélyre. Véleménye szerint a következő sürgős intézkedésekre van szükség.

A tenger- és a folyóvíz védelme.

Vízellátási infrastruktúra kiépítése az aszály sújtotta területeken.

Természetes védelemi rendszer kiépítése a tengerparti térségekben: pl. mangrove erdők.

Szárazság és hőtűrő új gabonanövényfajták kifejlesztése.

Szemléletformálás a vízvédelem terén

Mi lesz 2012 után?

Eddig leginkább csak az EU és Japán tűztek ki maguk elé szigorúbb hosszú távú célokat. Nagy-Britannia például nemrégiben javasolta, hogy az EU fogadjon el egy olyan középtávú tervezetet, amelyben vállalnák, hogy 2020-ra mintegy harminc százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az Egyesült Államok és Ausztrália viszont elzárkózik minden ilyen jellegű tárgyalástól vagy egyezménytől, annak ellenére, hogy ebben a két országban a legmagasabb az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás.

Egyelőre még nem tudni, hogy milyen lépések várhatók 2012, vagyis a Kiotói Egyezmény lejárta után, de Nairobiban várhatóan ez is vitatéma lesz.

Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa szerint viszont az új helyzethez, vagyis a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás politikailag könnyebben megvalósítható, mint egy újabb, esetleg szigorúbb, az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni hivatott egyezmény létrehozása.

Civil szervezetek klíma-alku üzenete

Forrás:Greenfo

A Magyar Természetvédők Szövetsége (a Föld Barátai nemzetközi zöld szervezet magyar tagja) arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy az európai kormányzatoknak erős vezető szerepet kell vállalniuk a továbbiakban az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.

A Föld Barátai az Európában készített klíma-alku üzeneteket kiadvány formában eljuttatták a 25 uniós környezetvédelmi miniszternek, Románia és Bulgária miniszterének, valamint a nairobi-i delegáltaknak. A kiadvány mindegyik ország üzeneteiből tartalmaz néhányat, köztük tíz magyar üzenetet is. Az MTvSz közel ezer lakossági klíma-alku üzenetet gyűjtött az idei kampány során, és ezeket a klíma-tárgyalásokra vonatkozó javaslatokkal együtt átadták a környezetvédelmi minisztérium szakállamtitkárának.