Bolygónk legfontosabb széndioxid-temetői, az óceánok nem nyelnek el annyit az üvegházhatást fokozó gázból, mint amennyiről az előzetes szakértői becslések szóltak. Német kutatók szerint az Antarktisz körüli vizek egyre kevesebb széndioxidot nyelnek el. A jelenség oka pedig a klímaváltozás.


Az Antarktisz körüli vizek széndioxid elnyelő képességének csökkenése azt jelentheti, hogy az üvegházhatású gáz légköri koncentrációja az eddigi becsléseknél jobban nő, mint az eddigi előrejelzések szerint.

A természet legfontosabb széndioxid-temetői a tengerek, óceánok, valamint az erdők. Minél több gázt nyelnek el, annál inkább lassítják a globális felmelegedés folyamatát. A légkörbe kerülő széndioxid felét kötik meg vizeink és erdőink – mindegyik körülbelül ugyanolyan arányban.

A Déli-óceán széndioxid elnyelő képességét Corinne Le Quéré és Martin Heimann, a jénai Max-Planck biogeokémiai intézet munkatársai a 60. szélességi kör és az Antarktisz közötti vízgyűrű esetében vizsgálták.

A Science tudományos magazinban publikált tanulmány szerint az ötödik óceánként is emlegetett, önállóan áramló hatalmas víztömeg 1981 óta évtizedenként 5-30 százalékkal kevesebb széndioxidot köt meg a légköri széndioxidból. Le Quéré és Heimann nemzetközi kutatócsoportja 40 különböző helyen végzett méréseket a Déli-óceánon. Még arra is találtak példát, hogy a vízből a levegőbe került széndioxid.

A globális klímaváltozást fékező hatás gyengülésének oka a sarkvidéki szelek 1958-óta megfigyelhető erősödése. A szél megkeveri a vizet, felfelé hajtja a magas széndioxid-tartalmú vízrétegeket, így a felszín befogadóképessége csökken. A térségben fújó szél felerősödését egy másik kutatócsoport korábban az ózonréteg elvékonyodásával hozta összefüggésbe. A jelenségben szerepet játszik azonban a vízfelszín felmelegedése is – ez pedig egyértelműen a klímaváltozás jele.

A Déli-óceán széndioxid megkötő képessége a következő 25 évben tovább gyengül, és ez évszázadokra befolyásolja a légkör széndioxid-koncentrációját. Mindez az első kézzelfogható jele annak, hogy a globális éghajlatváltozás önmagát gerjesztő, erősítő folyamat – állítja a jénai kutatócsoport.