Egy szobor, aminek nevéhez méltó a története: egy emigráns fiatal, akinek buszjegyre sem futotta, beleszeretett a tökéletességbe, alkudott rá, és negyven év után már vihette is haza.


1929-ben a fiatal, Kasza Sándor a párizsi Musée Rodin termeiben nézelődött, s megakadt a szeme Az örök bálvány eredeti gipszmintáján. A szobor egészen elbűvölte. Egy fillér nélkül, mégis eltökélten kopogtatott be az igazgatóhoz, és kijelentette, hogy megvásárolja a szobrot.

Rodin-Örök bálvány

Kiderült, hogy nem ő állított be elsőként ezzel a szándékkal. Már több múzeum feliratkozott a várólistára, hogy hozzájuthasson Az örök bálvány bronzöntvényéhez, noha egyelőre még tervbe sem vették, hogy öntvények készüljenek a gipszformáról. A magyar fiatalember mindenesetre felíratta nevét a listára.

Tíz évvel később újra ellátogatott a múzeumba, ahol nem kis örömére tudatták vele, hogy Az örök bálványról tizenkét öntvényt készítenek, s azok közül egyet megvásárolhat. Ám nem sokkal ezután kitört a második világháború. Fémet csakis katonai célokra lehetett felhasználni, így a múzeumnak el kellett halasztania az öntvények készíttetését.

Időközben az egykori magyar diák kivándorolt az Egyesült Államokba, és családjával együtt New Jersey államban telepedett le. A háború után a múzeum végre sort keríthetett az öntvények elkészíttetésére, a magyar megrendelő hollétéről viszont most már nem volt tudomásuk. Így csak tizenegy bronzöntvény talált gazdára a világ különböző részein lévő gyűjteményekben. Egy-egy öntvény elkészítése mintegy két évet vett igénybe.

102 remekmű az impresszionizmustól a klasszikus modernig A kiállítás megtekinthető: 2010 február 6 és 2010. május 2. között, a Budavári Palota A épületében. Magyar Nemzeti Galéria

A magyar megrendelő már ötvenes éveinek elején járt, amikor – már, mint Alexander Kasser – ismét Párizsba utazott, hogy utánajárjon a szobornak, s tudomást szerzett az elszalasztott lehetőségről. Közölték vele, hogy a tizenkettedik öntvényt átveheti, amikor az elkészül, valamikor a következő évtized folyamán. Csalódottan, ám még mindig nem reményvesztetten tért vissza Amerikába.

Az eredeti gipszforma mindennek az oka?

Hat évvel később a múzeum értesítette, hogy az egyik, már elkészült öntvényt, a 8-as számút, megkaphatja. Végre, több mint negyven év után, Alexander Kasser jeles műgyűjtő birtokába jutott az a szobor, amelyet annyira csodált és oly állhatatosan igyekezett megszerezni.

Az örök bálvány mindig is sarkalatos darabja maradt a Kasser-gyűjteménynek. A megszerzéséért folytatott küzdelem vágyat ébresztett Kasserben a gyönyörű műalkotások iránt, s a szobor egyúttal a szerzemények megítélésének mércéjévé is vált. Az eredmény? A Magyar Nemzeti Galériában látható a Földi Paradicsom. Modern mesterművek című kiállítás.