„Tisztelt Szerkesztőség! Tudom, hogy Magyarországon jó néhány ramsari terület található. Pontosan mi az a ramsari egyezmény? Válaszukat köszönöm.”
1971. február 2-án írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek megőrzésére irányuló egyezményt. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatos megállapodás hivatalos neve „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről". Az egyezmény 1975-ben lépett hatályba, és azóta a világ minden tájáról 2000 decemberéig, 123 ország csatlakozott hozzá.
A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján csaknem kilencszáz terület kapott helyet az elmúlt évtizedekben. Az egyezmény értelmében vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert, valamint az időszakosan kiszáradó szikes tavak. Az egyezményhez csak azok az országok csatlakozhatnak, amelyek legalább egy területet bejelentenek a listára, s gondoskodnak arról, hogy ökológiai jellege fennmaradjon.
Dunakeszi láp; fotó dr. Kriska György
A tárgyalások során a résztvevő országok és nem kormányzati szervezetek aggodalmukat fejezték ki a vizes élőhelyek növekvő vesztesége és leépülése miatt. Ez az egyetlen olyan globális környezetvédelmi szerződés, amely bolygónk valamennyi földrajzi régiójában jelen van. Az egyezmény célja nemzetközi együttműködés, és a helyi illetve nemzeti intézkedések segítségével minden „vizes élőhely” megőrzése és bölcs felhasználása, ezzel is hozzájárulva a fenntartható fejlődés megvalósításához az egész világon. Az egyezmény meghatározza a különböző helyek, beleértve a tavak és folyók, mocsarak és lápok, nedves rétek és tőzegterületek, oázisok, tölcsértorkolatok, delták és az árapály-zónák, korallzátonyok, halastavak definícióit is.
A „Ramsari filozófia” középpontjában az „előrelátó" koncepció foglal helyet, amelyben benne foglaltatik az ökoszisztéma megóvása és a fenntartható fejlődés az emberiség javára.
Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!
Korábbi számok
