„Múlt évben megjelent a lap egyik (talán szeptemberi vagy októberi) számában egy nagyon rövid írás a hazai forrásokról, miszerint a talajszennyezés miatt jobb óvatosnak lenni a forrásokból történő ivással. Január elején a Budapesthez közeli népszerű kirándulóhelynél, a Lajos-forrásnál jártam, ahol szabályos sorban állás volt a forrásnál, mert állítólag az kiváló minőségű forrásvíz. A főváros nagymértékű szennyezése azonban nem befolyásolja hátrányosan a Lajos-forrás vízminőségét?” – írja Benedek Katalin.


Forrásnak nevezzük a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanását. A víz a felszín alatt hosszú utat jár be. Repedéseken csorog át, hézagokon keresztül keresi az utat, hogy végül a felszínre törve csillapítsa a vándorok szomját. Vándorlása alatt ásványi anyagokat, értékes összetevőket old ki a befogadó kőzetből. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet, változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele. Ha a víz magától tör a felszínre, akkor forrás, ha az ember a mélybe fúr és ő hozza fel, akkor azt kútnak nevezhetjük.

Hogy egy forrás vize mennyire értékes és iható, nagyban függ a földtani viszonyoktól, de biológiai, fizikai és kémiai tényezők is befolyásolják a felszín alatti vizek kialakulását, összetételét. A szennyeződések sem juthatnak be a vízbe, ha a víz az úgynevezett védett vízbázisból származik, illetve megfelelő nagyságú védő terület veszi körül.

A nem védett vízbázisokat a következő szennyezőanyagok károsíthatják: kommunális vizekből történő átszivárgás miatt szerves anyagok, hormonok, gyógyszerek lebomlási termékei, drogok, szemétlerakókból történő kiszivárgás révén szervetlen anyagok, különböző fémek, vegyi szennyeződés, növény védőszerek, maradványok.

A főváros és agglomerációja területén fokozottan előfordulhat a vízbázisok sérülékenysége, a vízbázisokat és felszíni vizeket veszélyeztető rossz szennyvíztisztítási mutatók a jellemzők. Esetleges balesetek vagy gondatlanságból bekövetkező szennyezés estén a szennyezett víz elérheti a forrásokat. Ezeket a károkat igyekeznek megelőzni azzal a szabályozással, ami előírja védőidomok, védőterületek kötelező kialakítását, amelyek felülvizsgálatát a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és az Önkormányzatok végzik.

Szentendre területén 26 kisebb-nagyobb forrás található, amelyből jelenleg 10 forrás áll országos védelem alatt, amelyek a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén találhatóak. A Bölcső-hegy oldalában csörgedező Lajos-forrás az egyik legismertebb, amelynek vízhozama 10-25 l/percet is meghaladja. Nevét Podmaniczky Lajos tiszteletére kapta.


Szabados Melinda