„Kérdésem a következő lenne: létezik-e sakálkajmán? Nem tudom, milyen állat lehet, mert én még soha nem hallottam róla, de bátyám szerint igenis létező faj.”
Kedves Olvasónk nem csoda, hogy nem hallott még róla, sakálkajmán nevű fajt ugyanis nem ismer a tudomány. Léteznek viszont sakaré-kajmánok, valószínűleg bátyja ezt hallhatta félre.
A kajmánok az alligátoroktól egyebek közt abban különböznek, hogy hátpáncéljukon kívül mozgékony, cserépszerűen egymásraboruló csontlemezekből álló haspáncéljuk is van. A kajmánfajok csak Közép- és Dél-Amerikában fordulnak elő.
A sakaré-kajmán Dél-Amerikában, az Andoktól keletre elterjedt, az Amazonastól a La Plata folyóig, dél-Brazíliában, Bolíviában, Paraguay-ban, és Észak-Argentínában fordul elő.
A sakaré-kajmánokat még az élesszemű megfigyelők is gyakran összetévesztik a pápaszemes kajmánnal. Mindkét faj felső szemhéja részben elcsontosodott, részben bőrszerű, felszíne ráncos és kis felálló szarvacska található rajta.
A sakaré-kajmán hossza 2,5 – 3 méter körül van, valamivel hosszabb, mint a pápaszemes kajmáné. Feje - orra valamivel rövidebb, mint a pápaszemes kajmánoké. Mindkettő háta sötét olajbarna, hasuk zöldes-sárgás-fehér. A fiatal sakaré-kajmánok olajszínűek vagy sárgásak, és fekete foltok és csíkok láthatók rajtuk. Rendszerint az esős évszakban 21-38 tojást raknak.
A Kutató Diákok Mozgalmát Prof. Csermely Péter alapította 15 évvel ezelőtt. Az idei TUDOK legkiemelkedőbb előadásaiból, a Nagydíjas szerzők munkájának a bemutatásait olvashatják ebben a sorozatban.
A National Geographic Online játéka: rakja össze a Magazin májusi lapszámának képeit könnyű, közepes, vagy ha Ön nagyon türelmes, akkor nehéz fokozatban!
Ebben a rovatban a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozó blogokról válogatunk heti egy-két alkalommal. Ha van ötlete, hogy honnan idézzünk, kérjük ossza meg velünk!