"Szeretném megtudni, hogy hogyan bolondul/őrül meg egy ember, mi zajlik le a szervezetben ilyenkor, mi lehet az oka ennek a betegségnek?"


A kérdés nagyon jó, azonban előrebocsátom, hogy a válasz ma még nem ismert. Néhány feltételezés él, ezek közül ismertetek néhányat.

„Megőrülésnek”, „megbolondulásnak” a köznyelv leggyakrabban a szkizofrénia tünetcsoportjának megjelenését tartja. Fontos tudni, hogy bár a szkizofrénia magyar neve tudathasadás, ez nem azonos azzal az igen ritka, de filmekben, regényekben gyakorta megjelenő állapottal, amikor valakiben kettő vagy több személyiség lakik. A tudathasadás kifejezés arra utal, hogy az illetőnek megszakadt a kapcsolata a valósággal.

A szkizofrén betegnek a gondolkodása zavart, érzékcsalódásai, téveszméi lehetnek, érzelmi élete elsivárosodik, mozgása is megváltozhat. Előfordul, hogy olyasmit érzékel, ami a valóságban nincs jelen, vagy a dolgok közötti összefüggéseket értelmezi a megszokottól eltérő módon. Viselkedése a külső szemlélő számára logikátlan, eszeveszett, félelmet keltő lehet.

Százból egy

Szkizofrénia a gyermekkorban nem fordul elő, jellemző megjelenése a serdülő- és ifjúkor határán következik be, inkább a húszas években. Mivel világszerte azonos gyakorisággal fordul elő – a lakosság 1-1,5%-át érinti a probléma (!) – és a betegek rokonai körében az átlagnál nagyobb eséllyel betegszik meg más is, a genetikai eredetet tartják a legvalószínűbbnek.

A genetikai hajlam fennállása esetén nagy szerepet tulajdonítanak az életeseményeknek is: kimutatták, hogy a szkizofrénia első megnyilvánulását megelőzően a felkavaró életesemények az átlagnál nagyobb arányban fordultak elő. Ez azt jelenti, hogy „bele lehet őrülni” a nagy bánatba, örömbe, kétségbeesésbe, stb., de csak akkor, ha valaki genetikailag hajlamos a szkizofréniára.

A tudományos kutatások feltételezik, és néhány esetben igazolták egyes neurotranszmitterek (agyi ingerületátvivő anyag) mennyiségének megváltozását szkizofréniában. Így a dopamin és a szerotonin mennyisége nőtt, míg a gátló hatású gamma-amino-vajsav (GABA) mennyisége csökkent több szkizofrén betegnél. Képalkotó vizsgálatokkal és a boncolás során újabban kimutatták, hogy a szkizofrének limbikus rendszerének (az érzelmek agyi központja) állománya kisebb az átlaggal összehasonlítva. Egyelőre azonban még nem áll elegendő ismeret a tudomány rendelkezésére ahhoz, hogy határozott állásfoglalás szülessen a betegség hátterében álló pontos mechanizmusokról.