„Mi a nyomelem és miért ez a neve?”


A nyomelemek a szervezetben nagyon kis mennyiségben (nyomokban) jelen lévő biogén elemek. Az ásványi anyagoktól csak mennyiségben különböznek, ezért az ásványi anyagokat szokás makroelemeknek, a nyomelemeket pedig mikroelemeknek nevezni.

A nyomelemek táplálkozás útján kerülnek a szervezetbe, viszont éppen kis mennyiségük miatt igen fontos a kielégítő táplálkozás, mivel nyomelemek kis mértékű hiánya vagy túladagolása is komoly betegség előidézője lehet.

A bór legfontosabb funkcióját a csontépítő folyamat szabályozásában tölti be. Elégtelen bórbevitel (zöldség, gyümölcs) mellett fokozódik a szervezet kalcium és magnézium vesztése, ami felborítja a szervezet csontépítő folyamatát. A napi bórszükséglet 1,5 mg-ra tehető.

A jód a pajzsmirigyhormonok alkotójaként tölt be fontos szerepet a szervezetünkben. Elsősorban tengeri hal fogyasztásával vehető fel. A jódhiány golyvát (pajzsmirigy-megnagyobbodást) okoz, súlyosabb esetben gyerekeknél szellemi és fizikai visszamaradottságot. Gyermekkorban 0,04-0,150 mg, felnőttkorban 0,150 mg a napi jód szükséglet.

A mangán elsősorban a véralvadás és a csontképzésben játszik szerepet. A táplálkozásban legfőbb mangánforrások a gabonafélék és az olajos magvak. Gyereknél 1-4 mg, felnőtteknél 4 mg a napi beviteli szükséglet.

A réz segíti a vörösvértestképzést, valamint hozzájárul a kötőszövetek alapállománya (a kollagén) megfelelő szerkezetének fenntartásához. Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba, vérszegénység alakul ki, ugyanakkor gyengül az immunválasz, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér koleszterin-szintje, ami az érelmeszesedés egyik legfőbb okozója. A táplálkozásban legjelentősebb rézforrások a máj, a saláta, a káposzta, a karfiol; gyerekeknél 0,6-1,2 mg, felnőtteknél 1,4 mg a napi rézszükséglet.

A cink nélkülözhetetlen az immunműködésekhez, a hormonképződéshez és az inzulinnal együtt a normális cukoranyagcseréhez; továbbá a hámtakaró épségéhez, a sebgyógyuláshoz is szükség van cinkre. Cinkhiány esetén bőrgyulladás, hajhullás, immunológiai rendellenességek, növekedésbeli elmaradás, étvágycsökkenés, a nemi mirigyek csökkent működése lép fel. Legfőbb forrásai húsok, a növények közül pedig a hüvelyesek. Gyermekkorban 3-10 mg, felnőttkorban 15 mg a napi szükséglet.

A vas, mint a hemoglobin alkotórésze biztosítja a vérben az oxigén szállítását, valamint fontos szerepet játszik a sejtek növekedésében, regenerálódásában és a védekező rendszer működésében. A vashiány vérszegénységhez, fáradékonysághoz, az ellenálló képesség csökkenéséhez, fokozott fertőzésveszélyhez vezet. Táplálkozással vas leginkább máj, húsfélék és tojás fogyasztásával vihető be a szervezetbe. A növényekben található vas csak elenyésző mennyiségben szívódik fel. Gyermekkorban 6-12 mg, felnőttkorban 14 mg a napi szükséglet.