„Szokták mondani, hogy „olyan, mint a biciklizés”... ha már megtanultad, akkor nem felejted el sosem. Miért? Miért nem felejti el az ember a biciklizést?”


Érdekes, hogy éppen a kerékpározással szokás példálózni, hogy ez az a készség, amit, ha egyszer megtanultuk, nem felejtjük el többé. Holott ha kicsit belegondolunk, annyi, de annyi minden van, amire szintén emlékszünk egész életünkben.

Csak néhány példa: nem felejtjük el az anyanyelvünket, a szavakat és fogalmakat, melyeket alkalmazunk, nem felejtünk el járni, futni (pedig azt sem gyakoroljuk minden nap), beszélni, köszönni, fogat mosni, megijedni a veszettül ugató kutyától és még hosszan sorolhatnám.

Emlékrekeszek

A hosszú távú memória két nagy részre osztható. Az egyik csoport a deklaratív vagy explicit memória, melybe a szavakkal felidézhető tiszta fogalmak kerülnek. Az explicit memória két nagy alrendszere a szemantikus memória, melybe a szavak, tények, fogalmak kerülnek, mindaz, ami könyvekből megtanulható; a másik pedig az epizódikus memória, amely az események, történések emlékképét raktározza. Az explicit memória tartalma bármilyen helyzetben tudatosan előhívható.

A másik nagy csoport az implicit memória, amelybe a szavakkal ki nem fejezhető „tudások” tartoznak. Ilyenek a gyakorlás során bevésődött készségek, ügyességek, reakciók, mozgások. Ebbe a csoportba tartozik a biciklizés, a tánc, mindenféle sport, de az is, hogy mit/kit szeretünk, mitől félünk, mi vált ki belőlünk undort, satöbbi. Az implicit memória tartalma abban a rendszerben hívható elő, amelyben a gyakorlás történt (például a biciklizés kerékpáron ülve).

Mélyen bevésve

Egészséges embernél a hosszú távú memóriában raktározott emlékek legnagyobb része nem vész el. Leginkább az epizódikus memória (pl. mit reggeliztem ma) és kellő gyakorlás híján a szemantikus memória tényekre vonatkozó tartalmai (Árpádházi királyok uralkodásának kezdete és vége) kerülhetnek ki az emlékezetből. Az implicit memóriában raktározott tudás jóval tartósabb.

Az egyes emlék- és tudástípusok raktározása az agy különböző struktúráiban történik. Amennyiben ezek sérülnek – például baleset, agyvérzés, gutaütés (stroke) vagy egyéb betegség (Alzheimer-kór) kapcsán – az érintett területhez kapcsolt emléknyomok károsodhatnak, illetve el is veszhetnek. Megtörténhet tehát – kóros körülmények között –, hogy az ember elfelejti, hogyan kell biciklizni.