„Igaz, hogy a melegen tartott krokodiltojásokból hím utód kel ki, míg a kissé hidegebb helyen lévőből nőstény? Mi ennek a magyarázata?"


A gerinces állatok jelentős részénél az utódok nemének elsődleges meghatározói az ún. ivari kromoszómák (az X- és az Y-kromoszóma). Emlősökben például normális esetben az XY kromoszómapárt hordozó petesejtekből hímek, az XX kromoszómapárt hordozókból nőstények fejlődnek. A madaraknál fordított a helyzet: az XX kromoszómapárt hordozók hímek és az XY-t hordozók pedig nőstények lesznek.

A hüllőknél bonyolultabb az utódok nemének meghatározása. Nagyon sok hüllőnek egyáltalán nincs ivari kromoszómája, ezeknél működik az ún. hőmérséklet-függő ivar-meghatározás. Ez azt jelenti, hogy egy adott alacsonyabb hőmérséklet-tartományban szinte kizárólag az egyik nembe tartozó utódok kelnek ki a tojásokból, egy magasabb hőmérséklet-intervallumban pedig a másik nembe tartozók. Általában létezik egy olyan köztes hőmérséklet-tartomány, amelynél mindkét ivarú utód világra jöhet.

Ilyen hőmérséklet-függő ivar-meghatározás figyelhető meg többek közt a teknősöknél, az aligátoroknál, a krokodiloknál, valamint egyes gyíkoknál és kígyóknál. A nem kialakulására azonban nem egyformán hat a kikelési hőmérséklet. A teknősöknél a hűvösebb hőmérsékleten inkubálódó tojásokból hímek, a melegebben fejlődőkből nőstények kelnek ki. A gyíkoknál és az aligátoroknál fordított a helyzet. A kérdésben szereplő krokodiloknál viszont mind a hűvösebb, mind a magasabb hőmérséklet-tartományban nőstény utódok kelnek ki a tojásokból, hímek csak az átmeneti hőmérséklet-tartományban fejlődnek ki.

A hőmérséklet-függő ivar-meghatározás működése és kialakulásának oka még nem teljesen világos a tudósok előtt. Létrejöttének egyik lehetséges magyarázata, hogy valamilyen módon növeli az anyai alkalmasságot a genotípusos ivar-meghatározáshoz képest, de az elméletet alátámasztani próbáló kísérletek meglehetősen ellentmondásosak.